Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 31 zák meg az alperest a barakkos üzlet folytatásában, de azt a felperes nem is állítja, hogy ő tényleg akadályoztatott volna az üzlet gyakor­latában az alperes részéről: e szerint tehát a jelen esetben nem forog fenn a birtokháboritás tényálladéka. De elmozdítandó volt keresetétől a felperes még azért is, mert a kereseti kérelem nem is irányul tulaj­donképpen sommás visszahelyezésre, hanem oly természetű igényeket tárgyaz, hogy bizonyos területen mások kizárásával ételnemüeket eláru­síthasson, valamint vállalat munkásait élelmezhesse és az e czélra szük­séges helyiségeket fenntartsa, a melyeknek elbírálása nem tartozik a sommás visszahelyezési per keretébe. (Curia helybenhagyja. 1891 július 23-án 1929. sz. a.) 63. Az eladó az által, hogy a gyárából a vevőnek korábban kiszol­gáltatott légszesz további kiszolgáltatását rögtön megszüntette, szerző­désszegést elkövetett ugyan, de nem követett el vevővel szemben birtok­háboritást. Curia (Fiumei ügyben) : A világításra szolgáló légszesz vezetésére és annak a vevők részére való kiszolgáltatására nézve a mellőzhetlen kezelésnek megfelelően a kivilágítandó helyiségen kívül alkalmazott vezető csövek az eladó gyáros (itt alperes) egyedül rendelkezése alatt állanak, következőleg az azokban tartalmazott légszesz is mindaddig, mig az a felhasznált mennyiségének megállapítása végett az illető helyi­ségen belül alkalmazott mérőbe (úgynevezett Gasuhr) le nem ömlik, az eladó kizárólagos birtokában levő tárgyat képez. Ezekből önként követ­kezik, hogy az alperes gyáros és eladó az által, hogy a gyárából fel­peres vevőnek korábban kiszolgáltatott légszesz további kiszolgáltatását rögtön megszüntette, szerződésszegést elkövetett ugyan, de el nem köve­tett felperessel szemben egy oly dolgon vagy jogon birtokháboritást, mely emennek tényleges birtokában nem létezett és melybe az (fel­peres) következőleg vissza sem helyezhető és pedig annál kevésbbé, mert felperesnek a szerződésből származtatott joga, melyet eddig élve­zett, nem tartozik azon jogok közé, melyeknél az osztr. ált. polg. tvk. 312. és 313. §§. szerint jogbirtok helyt foghatna. A vezető csövek bedu­gása végre csak a légszesz további kiszolgáltatása megszüntetésének, tehát a vélt birtokháboritás kivitelének módját képezvén, az ettől elválasztható külön tekintet alá nem jöhet, és azért az is egészen közömbös, hogy azon csövek lerakatása kinek a költségén történt. (1890 február 7-én 9231/1889. sz. a.) 64. Az építkezéssel egybekötött birtokháboritást a tulajdonos tűrni köteles, ha beleegyezését adta abba, hogy a szomszéd az általa tervezett alakban saját telkén épületet emelhessen és ha a szomszéd a hatóságilag jóváhagyott építési tervtől nem tért el. Curia: A birói szemle eredményéből és a tanuk vallomásából megállapítható ugyan az, hogy 1891 augusztus 28-án NB. a felvett vázrajzon a), g), h), c) pontokkal határolt helyen az* alperes által tett építkezés alkalmából a falat borító és abból kiálló faldiszitmény letör­deltetett; továbbá, hogy mig alperes építkezése előtt a letördelt fal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom