Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

26 A birtok és a birtokvédelem. kivül uj sróf-kulcs készítésének kitette, meg kellett állapítani a birtok ­háboritás tényét, s felperest a kérdéses ut békés használatába vissza kellett helyezni. A hir. itélő tábla: Felperes beismerte, hogy a kérdéses útra alperes által évekkel ezelőtt alkalmazott sorompó felállítása ellen annak idején nem tiltakozott, sőt kifejezetten beismerte, hogy a sorompó felállítá­sába beleegyezett. A per adataiból kitűnik az is, hogy a kérdéses sorompóra erede­tileg alkalmazott zárt alperes később átváltoztatta és hogy felperes ez ellen sem szólalt fel. Tanuk vallomásából kitűnj az is, hogy a kérdéses sorompó kulcsát a sorompó használata tekintetéből felperes több alka­lommal és különböző időben kérte és meg is kapta alperestől. Eme bizonyított tényekkel és alperes tagadásával szemben fel­peres nem mutatta ki azt, hogy a kérdéses sorompóhoz alperes tud­tával és beleegyezésével saját külön kulcscsal rendelkezett és hogy eme kulcs használata folytán oly birtoklást gyakorolt, mely birtoklásban a sorompó zárjának alperes részéről eszközölt megváltoztatásával alperes birtokháboritást követett volna el. Miért is az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperes kere­setével elutasítandó volt. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik s az első bíróság ítélete hagyatik helyben indokaiból és azért, mert be van bizonyítva, hogy alperes a sorompó felállítása után annak kulcsát másodkulcs csi­náltatása végett felperesnek átadta, továbbá, hogy egy év múlva, midőn alperes a sorompó zárját átalakíttatta, felperes ahhoz ismét másodkul­csot készíttetett és a sorompón való átjárást tovább is békésen gyako­rolta. Alperes tehát azzal a tényével, hogy a sorompó zárját, felperes hozzájárulása és a másodkulcs kiszolgáltatása nélkül rövidi idő múlva ismét átváltoztatta, felperest a sorompó és ut békés használatában önhatalmúlag megháborította. (1893 márczius 24-én 11335. sz. a.) Ellenkezőleg, ha az ut irányán csekélyebb jelentőségű változtatás eszközöltetett. (Curia 1890 augusztus 12-én 6452. sz. a.): »Alperesnek az a ténye, hogy a saját, illetve néhai édes atyja telkét az építkezés czélszerüsége szempontjából akként rendezte, hogy az átjárást számba alig vehető más pontjára helyeztette át, mint a tulajdonjog szabad gyakorlatával járó intézkedés, önhatalmú birtok ­háboritásnak egyáltalában nem tekinthető.« 51. A szóval történt eltiltás, a birtok jog gyakorlata tényleges megakadályozásának nem tekinthető. Curia: Birtokháboritást az követ el, ki önhatalmú cselekmény által másnak birtokát elfoglalja, vagy mást birtokjogaínak gyakorlatá­ban tényleg meggátol, felperes pedig azt, hogy őt alperes az ennek földjén használt átkelési ut gyakorlatában tényleg megakadályozta — nem bizonyította, a szóval történt eltiltás, ha ez minden kétségen kivül bizonyítva lenne is, a birtokjog gyakorlata tényleges megaka­dályozásának tekinthető nem lévén; — nem bizonyittatván tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom