Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 19 telhetik, annál kevésbbé, mert a perköltség megszüntetését illetőleg az elsőbiróság Ítélete, tekintettel az átadási okiratra, mely felpereseket nem teljesen alaptalanul perlekedőnek tünteti fel, helybenhagyandó volt. Curia mint legfőbb Ítélőszék : A budapesti Ítélőtáblának Ítélete, az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1880 márczius 17-én 1852. sz. a.) 32. Minthogy felperes a félsziget alakú terület egy részét a foglalást megelőző években birtokolta, addig, mig a folyam a félszigetet keresztül hasította és folyásának megváltoztatása által jobb oldalára terelte; minthogy továbbá a félsziget egy összefüggő egészet képezett és ebből folyólag felperes birtoklása az egész félszigetre nézve megállapítottnak veendő, annál inkább, mivel az a talaj minőségénél fogva nem mindig és nem minden részeiben volt használható; alperesek pedig nem bizonyítván, hogy a kérdéses területet a vizáradást közvetlenül megelőző években birtokolták; ennélfogva alperesek akkor, midőn ezen területet a vizáradás után önhatalmúlag elfoglalták, birtokháboritást követtek el. Igazolva van, hogy a III. számmal jelzett félsziget alakú határrész azonos a keresetbe vett területtel és azonos az 1823 szeptember 15-iki térképen XIII. számmal jelzett területtel, csakhogy ezen terület a Maros medrének 1823. év óta történt megváltozása folytán természetes iszapolás és lassankénti fölhordás által folytonosan növekedett, mig a fij alatti térképen látható félsziget képződött. Felperes bebizonyította, hogy ezen félszigetnek egy részét az 1870-es években használta, illetve haszonbérbe adta, tehát birtokolta addig, mig 1877ben a Maros megváltoztatván folyását, azt keresztül hasította és jobb oldalára terelte. Minthogy pedig a félsziget egy összefüggő, a Maros balpartján fekvő egészet képezett, felperes birtoklása az egész félszigetre nézve megálllapitottnak veendő annyival inkább, mivel az alperesek saját beismerése szerint, a talaj minőségénél fogva nem mindig és nem minden részeiben volt használható. Ebből következik az is, hogy ha valóban, a mint több tanú állítja, azon területrészt, melyet felperes haszonbérbe adott volt, a Maros 1877-ben ellepte, ezen körülmény jelentőséggel nem bír. Ezeknél fogva alperesek akkor, midőn 1878 évben azon félsziget alakú területet, mely a D) alatti térképen III. számmal jelezve van, és mely 1877. óta a Maros folyásának változtatása folytán most annak jobb partján fekszik, önhatalmúlag elfoglalták, csakugyan birtokháboritást követtek el; a miért is a felek részéről vitatott tulajdonjog iránti kérdésnek, mint ezen per keretébe nem tartozónak mellőzésével, felperes keresetének helyt adni kellett stb. (1884 deczember 24-én 8158. sz. a.) 33. önhatalmú foglalásnak nem tekinthető, ha az, ki ellen birtokháboritási per indíttatik, a községi elöljáróság engedélyével helyezte magát a kérdéses terület birtokába. (Curia 1879 október 16-án 11888. sz. a.)