Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

198 A tulajdonból származó követelések. a perfelvételre meg nem jelent. Ugyanilyen megokolással és azért, mert ingatlan tehermentesítésre iránti keresetet csakis telekkönyvi jogosult indíthat. (1886 június 21-én 2292. sz. a.) Ellenkező határozatok: Curia: Az 1868 : LIV. t.-cz. 111. §-a határozottan rendeli, hogy azon esetben, ha alperes a per felvételére (illetve az ellenirat beadá­sára) kitűzött határnapon meg nem jelenik, a keresetben felhozott tények és állitások, a mennyiben azok (mint jelen esetben is) felperes­nek saját bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak, valóknak tartassanak s alperes a felperesi kérelemhez képest elmarasztaltassék; mihez képest a felperes tulajdoni joga e perben akkor sem lenne igazolatlannak tekinthető, ha a keresethez A) alatt csatolt telekkönyvi végzés által, melylyel a kérdéses szőlőre nézve a tulajdonjog a felperes javára bekebeleztetett, bizonyítva nem volna, hogy eme szőlőnek felperes a tulajdonosa, s mert végre alperes meg nem jelenése következtében az a kereseti állítás is beismertnek volt tekintendő, hogy a kereset tárgyát képező szőlő 100 forinton felül hoz jövedelmet. És minthogy az ítélet kötelező ereje csupán a perben álló felekre terjed ki: a marasztalás által nincsen sértve más perben nem álló harmadik személyek érdeke sem. (1890 február 4-én 4367/1888. sz. a.) Curia: Minthogy azonban az 1881 : LX. t.-cz. 220. és 221. §-ai rendelkezéseiből kifolyólag az Ítélet vázlatrajz hiányában is végrehajt­ható, jelen esetben pedig, a midőn az 1868 : LIV. t.-czikk 111. §-a értelmében valónak veendő; hogy az alperesek birtokában lévő terület felperesek ingatlanának tőszomszédságában fekszik, a kereseti 205 négy­zetölnyi területnek felperesek birtokrészletéhez kihasitása, mint a melynek kiegészítő részeként követeltetik, oly módon, hogy a határok meghatározása a végrehajtási eljárásra fentartatik, annál is inkább elrendelhető, mert a perben olyan adat nem merül fel, mely a terület különös alakjánál fogva vagy más okból vázlatrajz előterjesztését tenné szükségessé és alperesek azért, mert meg nem jelentek, ugy tekintendők, mintha hozzájárultak volna ahhoz, hogy a kihasitás a végrehajtási eljáráshoz fentartassék, ennélfogva a rendelkező rész értelmében hatá­rozni kellett. (1892 augusztus 31-én 9681/1891. sz. a.) 536. Kibérelt ingatlanba való behelyezésére irányuló kereset az összes telekkönyvi tulajdonosok ellen indítandó. Az ítélet végrehajthatósága. Curia: A hiteles telekkönyvi másolat szerint a kereset tárgyát képező ingatlannak tulajdonosa nemcsak alperes, hanem ennek neje is, kinek perbeállása nélkül végrehajtható Ítélet nem hozható; azonkívül a kereseti ingatlan tekintetében perben nem álló harmadik személy irott szerződéssel és bekeblezéssel szerezte meg a bérleti jogot ugyanarra az időre, a melyre azt a felperes állítólagos szóbeli szerződés alapján meg­ítéltetni kéri, s kitűnt a perből, hogy ez a harmadik személy azon az alapon a kereseti ingatlant birlalja is. Ilyen körülmények között a kereseti kérelemnek megfelelő Ítélet ez oknál fogva sem lenne végrehajtható s azért felperest keresetével

Next

/
Oldalképek
Tartalom