Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A tulajdonból származó követelések. 193 522. A telekkönyvi tulajdonos a tulajdonát képező ingatlannak birtokát jogosított követelni, és ezt a jogát mindaddig gyakorolhatja, mig tulajdonjogára nézve a telekkönyvi állapot még nem változtatik. Curia: Általános jogszabály az, hogy a telekkönyvi tulajdonos a tulajdonát képező ingatlannak birtokát jogositott követelni, és ezt a jogát mindaddig gyakorolhatja, mig tulajdonjogára nézve a telekjegyzőkönyvi állapot meg nem változtatik. Az I. rendű alperes ugyan azt állította, hogy a birtokában tartott ingatlan jutalékot K. J.-né jogutódaitól, ezek pedig- özvegy H. M.-nétől és ez utóbb nevezett a IV—VI. rendű alperesek szüleitől vette, és hogy azt ő és jogelőde már harminczkét év óta birtokolván, azt ő elbirtokolta. Ámde az alperes be nem bizonyította azt, hogy a kérdéses ingatlan jutalékot ő vagy jogelődei a tjkönyvi tulajdonosoktól megvették, azt harminczkét év óta birtokban tartották és hogy azt elbirtokolta volna. A tanuk vallomása alapján sem lehet a harminczkét évi folytonos birtoklást megállapítani; e szerint sem vétel jogczimen, sem elbirtoklás alapján I. rendű alperes a kérdésben forgó ingatlan tulajdonjogához jogosan igényt nem formálhat; ehhez képest a fentebb körülirt birtokrészlet tulajdonjoga megítélése iránt az I. rendű alperes által támasztott viszonkeresetnek hely adható nem lévén, a felperes tulajdonjogából folyó birtoklási jognak megitélését s felperesnek az I. rendű alperes által vitatott állítólagos rosszhiszeműsége sem gátolhatja, •és pedig annál kevésbbé, mivel a felperes tagadásával szemben nem nyert beigazolást az, hogy a kereseti ingatlan megvételekor felperes tudomással birt volna arról, hogy az megelőzően már másnak adatott -el. (1899 január 19-én 4228/1898. sz. a.) 523. A telekkönyvi tulajdonos a tulajdonaként feltüntetett ingatlan birtokát követelni csak az esetben jogosult, ha a telekkönyvi tulajdon megszerzésénél jóhiszemüleg járt el; a szerzés nem tekinthető jóhiszemünek, ha a szerző ugyanazon községben lakván, melyben az ingatlan fekszik, a tényleges birtokállapotról meggyőződést szerezni elmulasztja. •{Curia 1902 szeptember 11-én 6771/1901. sz. a.) 524. Valamely ingatlannak kétszeres eladása esetében a két vevő között felmerült kérdés és az első vevő által az ingatlannak telekkönyvi szerzése tekintetében őt megelőző későbbi vevő ellen érvényesíthető keresetnek lényeges előfeltételét és jogalapját az képezi, hogy a második ^későbbi) vevő ellen igazolva legyen, miszerint ez az előzőleg létrejött jogügyletről tudomással birt, az eladót jogellenes cselekvényében támogatta és ez által maga részéről is rosszhiszeműséget tanúsított, miután az előző adásvételi ügyletnek érvényessége és ebből kifolyólag a második ügyletnek hatályon kivül helyezése csak ez alapon mondható ki. <Curia 2742/1885. sz. a.) Grecsák: Magyar Döntvénytár. VIII. 13