Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

184 Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. Curia félülvizsgálati tanácsa: Alaptalan felperesnek az a panasza, hogy a volt katonai határőrvidéken ennek polgárositása, vagyis az. 1872. év előtt az elbirtoklás ki volt zárva és igy kezdetét sem vehette; mert az 1850. évi alaptörvény az egyéni tulajdonszerzés tekintetében fennállott azt a korlátozást, a mely szerint addig a volt katonai határőrvidéken ingatlanra nézve a tulajdonjog kivétel nélkül az államot illette meg, megszüntetvén, az 1850. évi alaptörvény életbelépte ótaugyanott az elbirtoklás a tulajdonjog megszerzésének egyik alkalmasczime és ezzel ellentétes birói gyakorlat ki nem fejlődött, nevezetesen a Curiának felperes részéről felhivott 6444/1899. és 3026/1900. Ítéleteiben nem nyilvánult; következésképen 1850. év óta a volt katonai határőrvidéken levő ingatlanokra nézve az osztrák polgári törvénykönyv 1455. és 1456. §§. rendelkezése nem alkalmazható. Alaptalan felperesnek az a panasza, hogy az elbirtoklás félbeszakadt a lefolyt sommásvisszahelyezési perek és az által, hogy a per tárgyát tevő ingatlan az: 1878. évben a katonai kincstár részéről a magyar államkincstárnak átadatott; mert a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint azok a visszahelyezési perek nem eredményezték azt, hogy maguknak azoknak a területeknek, melyekre nézve felperes jelenleg keresetével elutasittatott, a birtoklásában változás állott volna be; ilyen esetben pedig az osztrák polgári törvénykönyv 1497. §-a szerint azokra a területekre nézve az elbirtoklás félbeszakadatlannak tartandó; és mert az. a körülmény, hogy a volt katonai határőrvidék polgárositása következtében a katonai kincstár részéről a magyar államkincstár részére átadás történt, magánjogi értelemben vett tulajdon és birtokváltozásnak nem tekinthető, hanem a közjogi követelményeknek megfelelőkezelési ténykedés következésképen az az átadás harmadik személy javára már kezdetét vett elbirtoklásra nézve jogilag semmi kihatással sem lehet. Felperesnek további panasza, hogy ő a nyilvánkönyvekben bizván, szerezte meg a »kapova bara« 128"i234 hold ingatlaat és igy a. bekebelezéssel meg nem erősitett elbirtoklás az osztrák polgári törvénykönyv 1500. §-a szerint az ő kárára nem válhatik. Ez a panasz alaptalan; mert jelenleg nem az egész jószágtestről vagy birtokrészletről,, hanem tulaj donképen annak kiterjedéséről és esetleg egf részéről van szó; már pedig a telekkönyv a benne kitüntetett terület helyességeértnem szavatol és a telekkönyvi vázlatrajz csak kezelési iönyv levén, az ingatlan határára nézve féltétlenül nem mérvadók. (1901 szeptember 18-án I. G. 287. sz. a.) 501. Habár a beltelek a szolgalmi jog nyilvár/könyvi kitüntetése nélkül vétetett meg birói árverésen, mégis a vevő lem tekinthető harmadik jóhiszemű szerzőnek, mert tudomással birt arról, hogy a közlekedés a kérdéses bel tel ken a pincze létesítése óta, elbirtokló és jogelődjei által, mindig háborítatlanul gyakoroltatott. Budapesti tábla: Alperes, mint a belényesi 648. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlan tulajdonosa, köteleleztítik felperesnek az emiitett beltelekre nyiló borpinczéjéhez való be- e's átjárbatás, illetve az emiitett beltelken át a pinczéhez való közlekfdés szolgalmi jogát elismerni, s annak bekebeleztetését tűrni. G. Mózes és E. György valló-