Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 183 az uj szerződő a nyilvánkönyv által félre nem vezettethetik és a nyilvánkönyvbe való bizalom vele semmi esetre sem hitethette el, hogy egy tényleg és láthatólag gyakorolt szolgalom nem áll fenn. (Curia 1883 február 21-én 7672. sz. a.) 498. Ha az elbirtoklásra meghatározott harminczkét év már eltelt, az elbirtoklás bekövetkezik, a nélkül is, hogy a birtoklás jogszerű alapon nyugodnék. Pécsi tábla: Tekintve, hogy a házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeménynek tekintendő és tekintve, hogy felperesek ezen vélelem ellenében .... nem bizonyitottak s tekintve, hogy ezek szerint .... az, hogy Zs. Katalin a telekjegyzőkönyveknek helyszini felvétele alkalmával tévesen és minden jogalap nélkül vétetett fel társtulajdonosul, bizonyitva nincsen, felperesek ezen ingatlannak a B. János jogelődjük által történt szerzésére alapitott keresetükkel sikerrel fel nem léphetnek. A mi pedig az elbirtoklást illeti, noha a védekezéssel élt elsőrendű alperes nem vette tagadásba felpereseknek a jogelődjüknek folytonos és békés birtoklását és noha ezen békés birtoklás a törvényes elévülési időt meghaladja, felperesek keresetének ezen az alapon sem lehetett helyt adni, mert sem felpereseknek, sem jogelődjüknek a fentebb kifejtettek szerint ezen birtoklása jogszerű alapon nem nyugszik, mert továbbá felpereseknek birtokjoga telekkönyvileg kitüntetve nincsen; ezeknek hiányában pedig felperesek az elbirtoklásra alapitott jogukat sikerrel nem érvényesithetik. (1897 május 25-én 1308. sz. a.) (Curia: Alperes elleniratában kétségbe nem vonta felpereseknek kereseti azon állítását, hogy felperesek apja s illetően felperesek a kereset tárgyát képező ingatlanjutalékot 1861 augusztus 25-ike, mint B. Jánosné elhalálozása napjától birtokolják; ennélfogva a keresetnek ezen tényállítása az 1868 : LIV. t.-cz. 159. §-a alapján be van bizonyitva. Tekintve már most, aogy az alpereseknek B. Jánosné hagyatéki ügyének rendelése tárgyában beadott kérelem előterjesztéséig, azaz 1893 deczemhei 31. napjáig az elbirtoklásra meghatározott harminczkét év már eltelt, felperesek a kereset tárgyát képező ingatlan jutalékot elbirtokolták, minélfogva felperesek keresetének helyt adni kellett. (1898 április 5-én 6352/1897. sz. a.) 499. Az osztrák polgári törvénykönyvnek a telekkönyvi jogok elbirtoklására vonatkczó 1467. §-át nem érvényesítheti a maga részére az, ki az ingatlanok szerzéséhez kellő jogczimét nem igazolja. (Curia 1875 november 5-én 8915. sz. a.) 500. Az 1850. évi alaptörvény az egyéni tulajdonszerzés tekintetében fennállott azt a korlátozást, a mely szerint addig a volt katonai határőrvidéken ingatlanra nézve a tulajdonjog kivétel nélkül az államot illette meg, megszűnteién, az 1850. évi alaptörvény életbelépte óta ugyanott az elbirtoklás, tulajionjog magszerzésének egyik alkalmas czime. A telekkönyv a bemé kitüntetett terület helyességeért nem szavatol és a telekkönyvi vázlatrajz esak kezelési könyv lévén, az ingatlan határára nézve feltétlenül nem mérvadó.