Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
172 Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. sincs megállapítva, sőt épen az van megállapítva, hogy az alperes a vétel megkötésekor a vételárról a felpereseknek adóslevelet állított ki, a melyben feltétlen kötelezettséget vállalt a vételár fizetésére. Ezek szerint az ingatlanoknak a felperesek részéről történt birtokba adása nem képezvén feltételét a vételár kifizetésének, a birtokba átadás ténye ügydöntő körülményt nem képezhet s a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, hogy ettől a körülménytől tette függővé az alperes vételár-fizetési kötelezettségének megállapítását. Ebből kifolyólag nem képez ügydöntő körülményt az sem, hogy a vételi szerződésnek megkötésekor a felperesek az eladott ingatlanoknak birtokában voltak-e vagy sem, a felebbezési bíróságnak erre irányuló ténybeli megállapítása miatt másodsorban felhozott panasz tárgytalan. Ellenben a felperes a telekkönyvi átruházással teljesedésbe ment vételi szerződés alapján az alperestől a vételár megfizetését követelni jogosítva lévén, az alperes a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával s az elsőbiróság Ítéletének helybenhagyásával marasztalandó volt. (1896 október 7-én 1. G. 193. sz. a.) 473. Vevő a vételárat nem köteles mindaddig megfizetni, mig a megvett ingatlan eladó nevén nincs, ugy hogy vevő saját nevére kebeleztethesse be a tulajdonjogot. Curia: Mindkét fél beismeri, hogy az A) alatti kötelezvényben foglalt összeg ingatlan vételára hátralékát képezi s a felek előadásából az is kitűnik, hogy a vétel tárgyát képező ingatlan alperes birtokában van; ily körülmények között tehát egyrészt alperes a vételárt magánál visszatartani nem jogosult, másrészt pedig felperes az ingatlant helyettesítő vételárnak kamatát alperestől jogosan követelheti. Tekintve azonban, hogy mindaddig, mig felperes az illető telekkönyvet oly állapotba nem hozza, hogy alperes a kérdéses ingatlan tehermentes tulajdonjogát saját nevére bekebeleztethesse, a vételárnak saját kezeihez való fizetését nem követelheti, ez okból a 200 forint vételárnak birói letétbe helyezését kellett elrendelni. A kamatnak a keresetben kitett időtől azért volt alperes a felperes kezeihez való fizetésre kötelezendő, mert alperes a megvett ingatlant bírja és mert a kötelezvényben a kamat a kötelezvény keltétől, vagyis 1887 október 22-től van kötelezve. (1893 május 13-án 7428. sz. a.) 474. Az a körülmény, hogy a felperes által alperestől megvett kérdéses ingatlannak alperes az ügylet megkötésekor nem volt tulajdonosa, sőt a per adatai szerint arra az ingatlanra a tulajdonjog harmadik személyek javára van telekkönyvileg bekebelezve, nem zárja ki azt, hogy alperes a kérdéses ingatlanra őt kötelező hatálylyal ügyletet köthessen, illetve, hogy felperes az ügylet teljesítését, jelesül pedig a kérdéses ingatlan tulajdonjogának javára leendő bekebelezésére alkalmas okirat kiállítását alperestől per utján követelhesse, mert azon ingatlan tulajdonjogának az alperes által való megszerzése s ekként a kérdéses ügylet teljesithetése kizárva nincs.