Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A dolgok. illetve jogelődeik megszerezték. — Curia: Felperes keresetlevelében előadja, hogy Áporka községben »a közbirtokosság által együttes közösségben haszonbérlet utján hasznosittatott a regale jog« s hogy ebből a birtok aránya szerint ö1/^ rész illeti; kitűnik tehát ebből az, hogy •ezen jog csak a közbirtokosok által s csak birtokuk aránya szerint s igy mint a nemesi birtok tartozéka gyakoroltatott; a keresetlevele «lső oldalának utolsó bekezdésében pedig szó szerint akként nyilatkozik felperes, »hogy az ezen birtokok után járó és általam el nem adott kir. kisebb haszonvételi jogok (regale) és annak jövedelmei kétségtelenül engem illetnek«; továbbá az A) alatti szerződés szerint felperes eladta alpereseknek az áporkai 108. számú telekjegyzőkönyvben felvett birtokilletőségét is, már pedig alpereseknek felperes által nem tagadott -állitása szerint ezen telekjegyzőkönyvben volt felvéve azon'közbirtokossági korcsmaépület, a melyben a kereseti italmérési jog gyakoroltatott és mely a közbirtokosság által az italmérési joggal együtt L) szerint is a haszonbérlőnek átadatott, végre az R) és S) szerződések azt is mutatják, hogy felperes A) alatti szerződés kelte előtti időben is birtokát az italraérési joggal adta haszonbérbe s hogy ezen jog a nemesi birtoktól elkülönitve nem volt; mindezekből kitűnik, hogy a kereseti legalejog az A) alatti szerződés keltekor a felperes által eladott nemesi birtoknak el nem választott tartozékát képezte, minek ellenében felperesnek kellene bizonyitani, hogy ezen jogra az eladás ki nem terjedt és azt kifejezetten magának fentartotta. felperes azonban ezt nemcsak nem igazolta, sőt éppen azáltal, hogy alperesek azonnal a vétel után az ezen jog utáni jövedelmet is 15 éven át húzták a nélkül, hogy felperes akár a közbirtokosságnál, akár biróság előtt bármi igényt érvényesített, a szerződésnek akképi értelmezését, hogy az a regáléra is kiterjedt, megerősítette. (1893 április 25-én 1474/95. sz. a.) 13. A malomjog a nemesi jószág tartozéka. (Curia 1884 szeptember 2-án 3549. sz. a.) 14. A malomjog mint királyi kisebb haszonvétel a földesúri jogok közé tartozván, az, mint ilyen, rendszerint a volt nemesi jószág tartozékát képezi, az tehát, ha a szerződés ez iránt eltérő rendelkezést nem tartalmaz, vagy a tulajdonos akaratából attól már korábban el nem választatott, magával a nemesi jószágot képező ingatlannal együtt eladottnak tekintendő, és e részben nem tesz különbséget az, hogy maga az az épület, a melyben a jog gyakoroltatik, mint a közbirtokosság közös tulajdona külön telekjegyzőkönyvbe jegyeztetett-e be, vagy sem. Curia mint felülvizsgálati biróság ebben a perben korábban hozott Ítéletében kimondatott az, hogy a malomjog mint kir. kisebb haszonvétel a földesúri jogok közé tartozván, az mint ilyen, rendszerint a volt nemesi jószág tartozékát képezi, az tehát, ha a szerződés ez iránt eltérő rendelkezést nem tartalmaz, vagy a tulajdonos akaratából attól már korábban el nem választatott, magával a nemesi jószágot képező ingatlannal együtt eladottnak tekintendő és e részben nem tesz különbséget az, hogy maga az az épület, a melyben a jog gyakoroltatik,