Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

10 A dolgok. mint a közbirtokosság közös tulajdona külön telekjegyzőkönyvbe jegyeztetett-e be vagy sem. Az alakilag és tartalmilag valódiság tekintetében peres felek részéről vitássá sem tett A) alatti adásvételi szerződés pedig I. pontjában azt tartalmazza, hogy felperes eladta és korlátlan tulajdonába bocsátotta alperesnek mint vevőnek a Felső-Zsember község határában fekvő és a felső zsemberi 5. és 200. számú telekjegyzőkönyvekben foglalt, összesen 504 kat. holdat és 103 • ölet kitevő ingatlan birtokát a rajta levő épületekkel és minden egyéb tartozékaival a kegyúri joggal és minden egyéb, eme birtokkal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Ha tehát a malom jog az eladott ingatlan birtoknak az eladás időpontjában tartozéka volt, akkor az ingatlan birtokkal együtt ez a jog is eladottnak tekintendő. Curia feloldó határozata után és annak értelmében a viszonkereset megállapithatása végett oly tények voltak volna megállapitandók,. a melyekből az következtethető, hogy a viszonkereset tárgyává tett malomjog jogilag egészben vagy részben az eladott ingatlanhoz tartozik és hogy az ettől el nem választatott. A felebbezési bíróság Ítéletének tényállása szerint a vitás kérdés tekintetében a beszerzett végrehajtási és árverési iratokra hivatkoztak. Ugyanannak a bíróságnak eme árverési iratok nyomán megállapított tényállása szerint pedig a malomjog nem az alperesnak eladott felsőzsemberi 5. és 200. számú telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanok tartozékaként, hanem a felső-zsemberi I. számú telekjegyzőkönyvben foglalt s kuriális birtokként bejegyzett ingatlannal együtt, ennek tartozékaként bocsáttatott árverés alá és vétetett meg az árverésen Toldy Zsigmond és neje által; ehhez képest pedig ez a malomjog, ha az árveréselőtt az 5. és 200. sz. telekjegyzőkönyvekben foglalt nemesi birtok tartozéka volt volna is, e nemesi birtoktól az árverés tényével elválasztatott és az A) alatti adás-vételi szerződés kötése idején már az adásvétel tárgyává tett ingatlanok tartozéka lenni megszűnt. Következik ebből, hogy a malomjogot a birói árverésen az szerezte meg, a ki a felső-zsemberi I. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlant vette meg; az a körülmény pedig, hogy az 5., 200. és I. számú telekj egyzőköny vbeli ingatlanokat ugyanazok a személyek vették meg,, a korábbi állapot visszaállítását annál kevésbbé eredményezhette, mert az I. számú telekj egyzőköny vb en foglalt malom és a vele együtt tartozékként eladott malom jog vevője ez által a malomjogtól fosztatott volna meg. Minthogy pedig az A) alatti szerződésben csupán az 5. és 200. számú telekj egyzőkönyben foglalt ingatlanok és tartozékai tétettek eladás tárgyává, ezzel a ténynyel szemben pedig kétségtelenül alperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy a fentiek szerint az I. számú telekj egyzőköny vben foglalt ingatlannal egybekapcsolt malomjog a vétel tárgyává tett 5. és 200. számú telekj egyzőköny vekbeli ingatlanok tartozéka és hogy a szerződésben emiitett tartozék alatt a malomjog is értendő: a felebbezési bíróság tehát nem sértette az alperes felülvizsgálati kérelmében megsértettekül panaszolt jogszabályokat és törvénybeli rendelkezéseket.