Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

8 A dolgok. az olyan községekben, hol több földesúr volt, a közbirtokosokat — kik a jövedelemből aránylag részesültek— illette, változást nem szenvedett: kétségtelen, hogy B. községben az italmérési jog helyhez kötve nem volt, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy az éveken át a bölcskei 16. számú telekjegyzőkönyvben 17602. és 718. helyrajzi szám alatti közbirtokosok tulajdonául felvett ingatlanokon levő helyiségekben gyakoroltatott, mivel semmi sem állott annak útjában, hogy a joggyakorlat helyiségét a közbirtokosok bármikor, ha arra alkalmasabb helyiség találtatott volna, megváltoztassák, abból tehát, hogy az italmérés valamely erre kijelölt helyiségekben eszközöltetett, nem következik, hogy maga a jognak gyakorolhatása e helyiségekkel elválaszthatatlanul egybe lett volna kapcsolva. Nem terjedvén ki ezek szerint F. V.-né és érdektársainak a bölcskei 16. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokból K. J. tulajdonára előjegyzett zálog-, illetőleg bekebelezett zálog- és végrehajtási zálogjogának, valamint feljegyzett végrehajtási jogának hatálya, a K. J. közbirtokosi jogán B. községben gyakorolt italmérési jogra, őket egyedül az emiitett telekkönyvi bejegyzésekre alapitott elsőbbségi bejelentésükkel az elsőbiróság helyesen utasitotta el. (1891 augusztus 17-én 5797/1890. sz. a.) 11. Italmérési jog a megváltás előtt a nemesi birtok tartozékát képezte, ha attól előzetesen elválasztva nem lett s az ingatlannal együtt eladottnak tekintendő. Curia: Minthogy az italmérési jog a nemesi birtoknak rendszerint tartozékát képezi, az, a ki birói árverésen olyan nemesi birtokot szerez meg, melylyel italmérési jog jár, a kérdéses birtokkal, mint fődolog gal egyidejűleg megszerezte külön kikötés nélkül is az annak -tartozékát képező italmérési jogot is, hacsak az eladott ingatlan nemesi birtokhoz tartozó italmérési jog attól előzetesen elválasztva nem volt, miből folyóan a kérdéses jog megváltásául az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján megállapított összeg is az eladott birtok uj tulajdonosát illeti. (1894 évi 11252. sz. a.) 12. A királyi kisebb haszonvételek a nemesi birtok tartozékát képezik. Törvényszék: Tekintve, hogy a hazai magyar magánjog értelmében a kisebb kir. haszonvételek a nemesi birtoknak tartozékait képezvén, a tartozékok pedig jogi természetükhöz képest a fődologgal rendesen vele járnak, annak sorsát osztják, mely alól kivétel csak akkor fordul elő, ha azt egy megjelölhető külön intézkedés rendelte, ellenkezőképpen akkor pedig, midőn alperesek, illetve jogelődeik a fent megjelölt áporkai telekkönyvekben foglalt ingatlanokat s az annak tartozékául szolgáló regálét megvették, sem a törvény, sem a felperes, mint tulajdonos, intézkedése által á kir. kisebb haszonvételek az ingatlantól elválasztva nem voltak, következőlég az 1875 január 10-én kötött adásvevési szerződés alkalmával az ingatlannal együtt képezte eladás és forgalom tárgyát, annak tulajdonát vétel czimén alperesek