Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A dolgok. 7 zett szakasza csakis e három módon jelentkezhető kir. kisebb haszonvételi jognak végrehajtás alá vonhatását szabályozza. Andráshida községben az 1891. április 8-án felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint az italmérési jogra vonatkozólag aránykulcsul az egyes közbirtokos részére az 1874 május 22-én hitelesített földkönyvben kitüntetett birtokmennyiség állapíttatván meg, kétségtelen, hogy a községbeli italmérési jogra fentebb előadott általános szabály, tudniillik az nyer alkalmazást, hogy e jog itt is a nemesi ingatlannak képezte tartozékát. A tartozéknak a fővagyonhoz való viszonyából pedig az következvén, hogy a ki megszerzi a fővagyont, megszerzi egyszersmind annak tartozékát is, kétségtelen, hogy azok, kik Andráshidán nemesi birtokukat eladták, az ellenkező világos kikötésnek esetén kivül, eladták egyszersmind az azután járó italmérési jogot is, miből önként következik,hogy az italmérési jogot helyettesítő, kártalanítási összegre nincs jogos igényük. (1892 február 24-én 680. sz. a. — Azonos határozatok. Curia: 1892 augusztus 30-án 8110. sz. a. — Curia: 1893 április 25-én 1474. sz. a. — Curia 1893 szeptember 14-én 9883. sz. a.; 11252/1894. sz. a.) 10. Az italmérési jog nemesi ingatlan tartozékát csak akkor képezi, ha e jog gyakorlása bizonyos helyhez van kötve. Curia: A fődolog és tartozékának egymáshoz való viszonyára vonatkozó általános jogelvek, de az 1881 : LX. t.-cz. 130. §. második bekezdése szerint is, valamely ingatlanra bekebelezett zálogjog vagy feljegyzett végrehajtási jognak hatálya csak az esetben terjed ki a zálogvagy végrehajtási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa által gyakorolt kir. kisebb haszonvétel, ezek közt az italmérési jogra, ha e jog gyakorlata a zálog- vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlannal elválaszthatatlanul van egybekapcsolva, vagyis ha az italmérési jog a terhelt ingatlannak tartozékát képezi. Hogy valamely ingatlannak mi képezi a tartozékát, az vagy a telekkönyvből tűnik ki, vagy azt a törvény és az általános jogelvek határozzák meg. A jelen esetben a bölcskei 16. számú telekjegyzőkönyvnek becsatolt hiteles másolatából az, hogy e telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanoknak az italmérési jog tartozékát képezné s ekként azokkal e jog gyakorlata elválaszthatlanul egybekapcsolva lenne, ki nem tűnvén, arról, hogy a K. J. jogán gyakorolt italmérési jog a bölcskei 16. számú telek jegyzőkönyvben felvett ingatlanokkal lenne elválaszthatatlanul egybekapcsolva, a nyilvánkönyv alapján szó sem ehet. De nem tekinthető e jog az emiitett telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokkal az általános jogelvek és a törvény alapján sem elválaszthatlanul egybekapcsoltnak. Mert az italmérési jog valamely ingatlannak elválaszthatlan tartozékát csak akkor képezte, ha e jognak gyakorol hatása bizonyos helyhez volt kötve, mint például a szabadalmas udvartelken gyakorolt italmérési jog. Minthogy pedig ugy a felek előadásából, mint a pénzügyi hatóság előtt lefolyt kártalanítási ügy irataiból bizonyos, hogy B. községben az italmérési jog a közbirtokosokat illette, az tehát földesúri jogon gyakoroltatott és minthogy a földesúr az őt megilletett italmérési jogot, a tulajdonát képezett területen, általa szabadon választott helyiségben gyakorolhatta s e jog az által, hogy