Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

146 Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. és harmadrendű alperesek mint harmadik telekkönyvi érdekeltek irányában feltétlenül el volt utasitandó. (1889 május 21-én 9117/1888. sz. a.) 402. Ha megállapítható, hogy vevőnek tudnia kellett, hogy az eladott ingatlant nem eladó birtokolja s nem is az ő tényleges tulajdonát képezi, és ha e körülményre figyelmeztetve is lett vevő — akkor vevő rosszhiszeműnek tartandó. Curia: Ezen vitás kérdés eldöntése attól függ, hogy sikerült-e felpereseknek bizonyitani azt, hogy harmad- és negyedrendű alpereseket a szerzés körül rosszhiszeműség terheli. A másodbirósági Ítélet indokaiban megnevezett tanuk vallomása alapján meg nem állapitható ugyan, hogy az A) alattiban foglalt csereügylet Moderdorf községében köztudomású volt, de ezen tanuknak vallomása mindenesetre támogatja azon föltevést, hogy harmad- és negyedrendű alperesek, mint községi lakosok és érdekelt vevők, a mások előtt is ismeretes volt jogviszonyról tudomással birhattak. R. József, valamint L. Mihály tanuknak azon vallomása, hogy harmadrendű alperes akkor, mikor a tanuk által felperesek jogaira figyelmeztetett, csak azt hozta fel, hogy a tkvi állapot alapján vette az ingatlant, tehát a nélkül, hogy csak megemlitette volna, hogy a korábbi szerzésről tudomással nem birt, szintén arra mutat, hogy ezen alperes és negyedrendű alperes mint neje előtt, fenforgó jogviszonyok ismeretesek voltak. *Az ügy ily állásában harmad- és negyedrendű alperesek ellen bebizonyitottnak veendő, hogy ők a szerzés körül rosszhiszeműen jártak el és igy olyan harmadik jóhiszemű személynek nem tekinthetők, ki a tkvi állapotra sikerrel hivatkozhatnék. A felhozottaknál fogva helyesen Ítélte meg a másodbiróság felperesek részére a kereseti ingatlannak harmad- és negyedrendű alperesek nevére, irott felét is oly módon, hogy a cserébe adott ingatlant első- és másodrendű alperesek szülői részére itélte oda, a kereseti kérelem értelmében. (1889 május 3-án 7059/1888. sz. a.) 403. Az árverési vevő is rosszhiszeműnek tekintendő, ha tudta, hogy az árverésalábocsátott ház kertjét előbb már más valaki vette meg, miből folyóan a kert birtoka és elvont haszna iránti keresetével , elutasítandó. (Curia 4474/897. és 1369/898.) 404. Abból, hogy a vevő valamely ingatlan jutalékot, mint peres jutalékot vett meg, nem rosszhiszemű eljárás, hanem az következik, hogy a perben a vevő jogi helyzete azonos az eladó helyzetével annyiban, hogy a mennyiben bizonyittatott az eladó ellen a jogosulatlan eladás, annak jogi következményei a vevőre is kihatnak. (Curia 9339/898. és 6394/898.) 405. Vevőnek az eladóval való rokoni viszonya miatt tudnia kellett arról, hogy az eladott ingatlanok az eladó nem kizárólagos tulajdonát képezik, rosszhiszeműnek tekintendő. Tábla: De nem hivatkozhatnak felperesek az adásvevési szerződésre azért sem, mert nem tagadtatván részükről az, hogy másodrendű