Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

6 A dolgok. az 1836 : VI. t.-cz. 8. §-ának megfelelően az 1853 : márczius 2-iki úrbéri nyiltparancs 24. §. szerint nyilván fentartatott. Ugyanazért tekintve, hogy az 1888 : XIX. t.-cz. 1. §-ának az az intézkedése, hogy a halászat joga a földtulajdonnak elválaszhatlan tartozékát képezi csak általános szabály, melynek ellenében ugyané törvény értelmében azoknak, kiket a halászat joga eddig is megilletett, joguk volt ezt a közigazgatási hatóságnál való bejelentéssel fentartani s tekintve, hogy az 1885 : XXIII. t.-cz. 4. §-a, mely szerint a parti birtokos tulajdonát a megfelelő meder is képezi, korlátozva van ugyané törvény 22. §-ának azon rendelkezésével, hogy a halászatra nézve a fennálló jogszabályok irányadók: ezeknélfogva alperesnek, mint az illető községbeli földesúri jogositottnak halászati joga kétségbe nem vonható még azért sem, mert felperes ezek ellenében nem bizonyitotta azt, hogy akár ő maga, akár az illető községbeli úrbéresek összesége alperestől a halászat jogát megszerezte volna. Mivel pedig a halászat joga a volt úrbéresekkel közösen gyakorolt jogot soha sem képezett s ennélfogva ez az úrbéri per avagy rendezésnek tárgyát nem képezte: az a körülmény nem hozható fel alperes jogosultsága ellen, hogy ő erre vonatkozó jogát fenn nem tartotta, mivel erre szükség nem volt. (1895 október 16-án 4279/1895. sz. a.) 8. Az italmérési jog a nemesi ingatlan tartozéka, s az által, hogy aránykulcsul az úrbéri belsői telkek száma fogadtatott el, nem válik sem az úrbéres belső telek tartozékává, sem pedig önálló vagyonná. Curia: Az italmérési jog a nemesi ingatlannak képezte tartozékát, az által tehát, hogy T. Gr.-né és R. A.-né a B. F.-féle nemesi ingatlanoknak R. S. beismerése szerint is ennek jogelőde B. A.-tóí vétel utján megszereztetik, a tartozéknak a fővagyonhoz való viszonyánál fogva, minthogy az ellenkezőt nevezett K. S. nem bizonyitotta, megszerezték egyszersmind a nemesi ingatlanoknak tartozékát képező italmérési jogot is, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy az italmérési jog aránykulcsául az úrbéri belső telkek száma állapittatott meg; mert az által az italmérési jog tartozék-minősége változást nem szenvedett s abból, hogy aránykulcsul az úrbéri belső telkek száma fogadtatott el, nem vonható le az a következtetés, hogy az italmérési jog akár az úrbéres belső telkek tartozékává, akár önálló vagyonná alakult volna át. (1892 november 23-án. 9919. sz. a.) 9. Az italmérési jog rendszerint a nemesi ingatlan tartozéka. Curia: A kir. kisebb haszonvételi jog, tehát az italmérési jog is, rendszerint a nemesi ingatlannak képezte tartozékát. Ez általános szabálylyal az 1881 : LX. t.-cz. 131. §-ának rendelkezése ellentétben nem áll, mivel az italmérési jog csakis a szabadalmas udvartelkekkel volt elválaszthatlanul egybekapcsolva, mig egyéb nemesi ingatlantól az elválasztható volt; ennélfogva jelentkezhetett az italmérési jog mint valamely ingatlannak elválaszthatlanul egybekapcsolt, továbbá mint a nemesi ingatlan tartozékát képező és végre mint már a nemesi ingatj lantol elválasztott személyes jog s az 1881 : LX. törvényczikknek idé-