Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

132 Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 371. A telektulajdonos s egy harmadik személy által közösen emelt épület tulajdonjoga a telektulajdonost illeti. Curia: A felperes tulajdonát képező telken felperes és az alperesek jogelőde által közösen épített ház, mint az ingatlannak (teleknek) tartozéka, természetben szintén a felperes tulajdonává vált s tehát az alperesek jogelődének hagyatékát nem magának a háznak, hanem a ház becsértékének fele része képezi. (1893. évi 8816. sz. a.) Azt a jogelvet, hogy a földtulajdonos, ha az épitkezésről tudott és az épitőt attól el nem tiltotta, a beépitett földre vonatkozó tulajdonjogát elveszti, alkalmazza a Curia 1894 szeptember 11-én 395., 1898 november 15-én 1344. és 1902 június 12-én 1706. sz. alatt kelt Ítéleteiben is. A közös építkezés tekintetében v. ö. a 241. sz. alatt közölt határozatot. 372. A telekkönyvi tulajdonost a tényleges birtok azon esetben is megilleti, ha a birtokló által azon okon tartatik is vissza, hogy a kiadatni követelt telken lévő épületet a birtokban lévő alperes felperessel közösen építtette; mert a más telkén teljesített építkezés sem tulajdoni, sem használati jogot nem ád, hanem legfeljebb a teljesített beruházások megtérítésére nyújthat igényt. (Curia 1875 január 26-án 406. sz. a.) 373. A ki a jogszerű birtokába került idegen ingó anyagot saját számára kikészítés által uj dologgá alakítja és ez által az illető anyag értékét többszörösen meghaladó forgalmi értékű uj dolgot állit elő (a fenforgó esetben nyers állapotban átvett téglát égettetett ki), az uj dolog tulajdonát megszerzi és az illető anyag tulajdonosa készpénzbeli megtérítésnél egyebet nem követelhet. Curia mint felülvizsgálati biróság: Felperesnek panasza az, hogy a 3. •/• alatti végrehajtási jegyzőkönyv 53. tételszám alatti téglára nézve keresetével jogszabály megsértésével utasíttatott el; mert ez a téglamennyiség nyers állapotban végrehajtást szenvedőknek a fent megjelölt vétel utján adatott át és jutott birtokába; habár azután az a tégla a végrehajtást szenvedők részéről ki lett égetve, ez által uj dologgá nem vált, és igy a vételárnak ki nem fizetése, úgyszintén a vételügyletnek bíróilag történt hatályon kivül helyezése következtében az a téglamennyiség természetben a jelenlegi állaga szerint felperesre tulajdonul visszaszáll és pedig annál is inkább, mert a kiégetés, tehát az érték emelése a felperes gyárában és ehhez tartozó felszerelés segítségével történt és az a téglamennyiség nyers állapotban is 400 K értékkel birt és igy legrosszabb esetben 400 K értékű téglamennyi^g erejéig felperes igénykeresetének hely adandó volt volna. Ez a panasz sem bir megállható alappal, mert a felperes részéről kijelölt és a felebbezési biróság részéről alakilag és tartalmilag valónak elfogadott okiratba foglalt vételi ügylethez képest végrehajtást szenvedők az illető téglagyárat és ennek felszerelését, úgyszintén a lefoglalt téglamennyiséget, azonban nyers állapotban felperes ténye következtében vétel czimén vették birtokba, azt a gyárat és felszereléseit hasz-