Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

IngŐ dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 133 nálhatták és üzemben tarthatták és igy a vétel tárgyának természeténél fogva a nyers állapotban átvett téglát kikészíthették, ezt és az újból előállítandó gyári czikkeket forgalomba is hozhatták; a végrehajtást szenvedőknek ebbeli eljárása tehát jogszerűnek tekintendő. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint pedig végrehajtást szenvedők a nyers állapotban átvett téglát kiégettették és ez által annak értékét sokszorosan emelték; már pedig a dolog természetéből következik, hogy a nyers tégla csak az által, hogy kiégettetik, válik kész áruvá és igy lényegileg uj dologgá, továbbá a fent kifejtettekből következik, hogy ezt az uj dolgot a végrehajtást szenvedők saját számukra készítették. Ilyen körülmények között helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint felperest az illető téglára nézve keresetével elutasította, mert a ki a jogszerű birtokába került idegen ingó anyagot saját számára kikészítés által uj dologgá alakítja és ez által az illető anyag értékét többszörösen meghaladó forgalmi értékű uj dolgot állit elő, az uj dolog tulajdonát megszerzi és az illető anyag tulajdonosa készpénzbeli megtérítésnél egyebet nem követelhet, ennek a követelésnek érvényesítése pedig igényper keretébe nem tartozik. (1901 szeptember 24-én I. G. 290/1901. sz. a.) 374. Ha a feldolgozó csak üzletvezető, akkor a feldolgozás által nem szerzi meg a tulajdont az esetben, ha csak munkabérért készít árukat annak, a kinek kelméjét felhasználja. Alperes a végrehajtást szenvedettnél ruhanemüeket foglalt le. Ezeknek a bírói zár alól való feloldását kéri felperes keresetében azon az alapon, hogy azok a ruhák az ő tulajdonai, mert a végrehajtást szenvedett azokat az ő tulajdonát képező kelmékből készítette, s mert a végrehajtást szenvedő csak az ő üzletvezetője s a ruhákat felperes számára munkabérért készítette. Curia: A lefoglalt szabóáruk R. Ferencz és K. Mór tanuk vallomása szerint a felperes czége alatt levő üzletből rakatván a szekérre, miután azon üzletben végrehajtást szenvedő csak mint felperes üzletvezetője működik, felperes kelméjéből munkabérért készit árukat és az elárusitást is annak nevében eszközli, ezen bizonylatok ellenében alperes tartozott volna igazolni, hogy Sch. Ferencz a lefoglalt árukat felperestől tulajdonjogilag szerezte meg, kihallgatott tanúinak vallomása azonban ily bizonyításra nem irányul. (1884. február 22-én 46. sz. a.) 375. A ki nagyobb mennyiségű gabonából annak egy részét vásárolta, a nélkül, hogy részére az eladott mennyiség kiméretett volna, ezzel a vásárolt gabonához tulajdonjogot nem, csak jogczimet szerzett (o. ptkv 1053. §. Erdélyi eset.) Mert az ingók tulajdona azok átadása által szereztetik meg; a per adataiból pedig kétségtelen, hogy felperesnek az adásvétel czimén igényelt 400 véka törökbuza át nem adatott, mivel azt a kereset szerint egy nagyobb mennyiségű törökbuzából vette meg, és azt nem is