Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 131 termés az alperes javára az 1898 június 26-án eszközölt foglalás alól felmentendő. A végrehajtási törvény 149. §-a szerint a mennyiben az árverési feltételek ellenkező kikötést nem tartalmaznak, az ingatlanokkal együtt árvereztetik el a végrehajtást szenvedőt illető még be nem szedett függő termés is, azonban a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint arra az árve­résre nézve a G) alatti feltételek voltak megállapitva és ezekben a feltételekben kifejezetten az foglaltatik, hogy vevő a megvett ingat­lanok birtokába az árverés jogerőre emelkedésekor lép és annak haszna és terhe az időtől őt illeti; az árverési feltételek e rendelkezésének pedig az a helyes értelme, hogy az ingatlannal csak az a függő termés árvereztetik el, a mi az ingatlanon az árverés jogerőre emelkedésekor még tényleg és a rendes körülményeknek megfelelőleg létezik; mert a függő termés az ingatlannak gyümölcse és igy jogilag annak haszna, és mert a jogszerű birtokost illeti meg rendszerint az a jog, hogy a birtoklása alatt a rendes körülmények között elválasz­tandó függő termést leszedhesse, és ama feltételek szerint az árverési vevőt a birtoklás az árverés czimén az árverés jogerőre emelkedése előtt meg sem illethette. Minthogy pedig a felebbezési biróság Ítéletében foglalt és e rész­ben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint az az árverés már csak olyan időben vált jogerejüvé, mikor az a termés a rendes körül­mények között 'le' volt szedendő és tényleg le is szedetett; ezeknél fogva helyes a felebbezési biróság ítéletének az a jogi döntése, hogy felperest ama termésre vonatkozó és az ingatlan árverési vételére ala­pított igényével elutasította. 370. A kinek jogelőde megengedte, hogy valamely telkén más házat építsen, az utóbb nem követelheti a maga tulajdonjogának elisme­rését és az épület eltávolítását, hanem csak a telek értékének meg­térítését. Curia: Jóllehet a per tárgyát képező ingatlan tulajdonjoga fel­peres nevére van bekebelezve és a tulajdonost rendszerint a birtok is megilleti; még sem lehetett a keresetnek helyt adni, mert felperes a keresetben önmaga előadta, hogy jogelődje báró S. Friderika 1882-ik év őszén megengedte C. Mártonnak, hogy a kérdéses telken a ma is rajta álló házat felépíthesse; ily esetekben pedig az osztrák ptkönyv 418. §-a értelmében a földtulajdonos csak a földnek közönséges értékét követelheti és miután alperes város a kérdéses házat C. Mártontól megvette, erre vonatkozólag a jogelődje által megszerzett jogokba lépett, másrészt pedig felperes, a mikor az ingatlant báró S. Frideri­kától megvette, tudta, hogy 556. hr. számú birtok részletén idegen épület áll; a fenthivatkozott törvényre fektetett alperesi védekezésnek helyt adni és felperest a tulajdonjog elismerésére és az épület eltávo­lítására irányzott keresetével elutasítani kellett. Magától értetődik, hogy felperesnek a telek értékének megtéríté­sére követelési illetve kereseti joga fenmarad, stb. (1889 június 6-án 9798. sz. sz.) 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom