Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
130 Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 368. A termés az ingatlan tulajdonosát illeti; a mennyiben más vetette be s munkálta a földet, a termést a költségek megtérítése ellenében a tulajdonosnak köteles átengedni. Curia: Habár való, hogy alperes 1876. évi április hó 14-én felperesek jogelőde elhalt H. Istvánnak a ránki 17. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlan birtokát árverésen megvette, ebből még nem következik, hogy ő az ingatlanoknak azonnal tulajdonosává vált és azokat használatba venni jogositva lett volna, mert e jog az árverési vevőt csak akkor illeti meg, ha az árverés jogerőre emelkedik, s igy arról, hogy a tulajdonjog is az árverési vevőt illeti, többé kétség nem lehet. Ez azonban jelen esetben nem történt, mert H. István az. árverés ellen semmiségi panaszszal élvén, a perrendtartás azon időben hatályban volt 442. §.-a értelmében nemcsak jogerőre nem emelkedett, sőt 1876. évi deczember 6-án megsemmisíttetvén, alperes az árverés folytán az ingatlanokhoz semminemű jogot nem szerzett s ehhez képest kétségtelen, hogy 1876. év folyama alatt a felperesek jogelődét illető földeken bárminő mezei munkát teljesiteni, a szántóföldeket műveléa alá venni jogositva nem lévén, azért, hogy a földek ugarban állottak, azokat használatba venni joga nem volt. És ebből következik, hogy ha mindamellett alperes a földeket felszántotta és bevettette, a termést nem igényelheti, hanem tartozik azt — a termés előállítására forditott költségek megtérítése mellett — a tulajdonosnak átengedni; s ezen joga nem szűnt meg a tulajdonosnak azért, mert ugyanezen ingatlanok az elrendelt uj árverésen 1877. évi június 17-én újból elárvereztetvén, azokat KI. Jakab vette meg, mint legtöbbet igérő, s felperes akkor, mikor alperes júliusban a termést learatta és elvitte, már tulaj-, donos lenni megszűnt; mert eltekintve attól, hogy alperes a második árverés által, a hol KI. Jakab lett a letöbbet igérő, a föld terméséhez semmiféle jogot nem szerezhetett — a végrehajtási iratok igazolják, hogy az ingatlanok birtokába KI. Jakab 1877. évi augusztus 2-án vezettetett be, ezen ideig tehát felperest illette a birtok használata; minélfogva kétségtelen, hogy alperes felperesek részére az elvitt termésért kártérítéssel tartozik. (1887 deczember 5482. sz. a.) 369. A függő termés az ingatlan gyümölcse s igy jogilag annak haszna, árverési vevő tulajdonává megvett ingatlan csak az árverés jogerőre emelkedése után lesz, tehát nem követelheti a már előbb beszedett termést. (Curia 1899 október 24-én I. G. 356. sz. a.) Curia mint felülvizsgálati tanács : Felperesnek a végrehajtási jegyzőkönyv 1—4. tételszáma alatti termésre vonatkozó panasza nem bir megállapítható alappal. ••.„ Felperes ugyanis a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint erre a termésre nézve igényét arra alapitotta, hogy ő azt az ingatlant, a melyen az a termés létesült, az 1898. évi június 28-ik napján végrehajtási árverésen megvette és minthogy az a termés az árverés idejében az ingatlantól elválasztva nem volt, és igy függő termésvolt, az árverés következtében az ingatlannal együtt annak a függő termésnek tulajdonjogát is megszerezte és ennek következtében az a
