Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

340 A kir. kegyelemmel törvényesített gyermekek öröklése. mekei, — minthogy néhai K. E.-nek, az ő atyjuk testvérének hagyatéká­ban az alperesként szereplő örökösök nem ismerték el törvényes örökösö­dési jogukat, — perre utasíttattak. A per során a felperesek törvényes örökösödéshez való jogukat arra alapították, hogy néhai K. E., a kinek hagyatékában örökösödni kívánnak, hozzájárult ahhoz a felségfolyamodványhoz, a mely folytán a felperesek királyi kegyelemmel törvényesíttettek s ezek alapján azt kérték, hogy az a vagyon, mely még a néhai K. E. végrendelete folytán a végrendeleti örökösnek át nem adatott, a hagyatéki eljárás során elismert hagyományok­kal terhelten állapittassék meg néhai K. E. törvényes örökösödés alá eső hagyatéka gyanánt, ezekre x/3 részben törvényes örökösöknek mondassa­nak ki s az alperesek marasztaltassanak el a perköltségekben. Az alperesek közül csak ináncsi P. K., Sz. J. sz. N. M. és K. M. fér­jezett P. A.-né védekeztek, s bár elismerték, hogy a felperesek berenczei K. B.-nek királyi kegyelemmel törvényesített gyermekei, de azt vitatták, hogy ennek nincs oly hatálya, hogy a felperesek a peres hagyatékban törvény utján örökösödhetnének, s ezek folytán a kereset elutasítását & a felpereseknek a költségekben leendő marasztalását kérték. Az elmondottak alapján, — a nem védekező alpereseket a prts. 112. §-a értelmében a védekező alperesekhez csatlakozottaknak tekintve, — minthogy nem vitás a peres felek között az, hogy a felperesek K. B.-nek királyi kegyelemmel törvényesített gyermekei, s minthogy a válaszirat­hoz H) alatt csatolt okiratból az állapitható meg, hogy néhai K. E., a kinek hagyatékára vonatkozólag a felperesek a jelen per folytán törvényes­örökösödési jogukat kivánják megállapittatni, hozzájárult aláírásával ahhoz, a felségfolyamodványhoz, melyben a felperesek királyi kegyelemmel leendő törvényesítése kéretett, s minthogy K. E., K. B.-nek testvére, & jogunk szerint a királyi kegyelemmel törvényesített gyermekeknek az atya oldalrokonai után, ha ezek a törvényesités kéréséhez hozzájárultak, törvényes örökösödési joguk van, a felperesek törvényes örökösödési joga a szatmárnémeti kir. járásbíróság, mint hagyatéki bíróság . . . cz. végzé­sében a végrendeleti ökösödés alól kivett s ez ítéletben törvényes örö­kösödés alá eső vagyon gyanánt megállapított részre kimondandó volt. Azon arány, a mely szerint a felperesek a hagyatékban részesednek, minthogy az örökhagyó után hat törzs van hivatva örökösödni, a felpere­sek részére • 1j18 részben volt megállapítandó fejenként, mindazonáltal annak kiemelésével, hogy a hagyatéki bíróság említett végzésében III. és IV. pontja alatt felsorolt hagyományok az összes törvényes örökösök terhét képezik. (11778/1902. sz.) Debreczeni tábla : A HK. I. R. 108. és II. R. 9. czime alapján kifej­lődött birói gyakorlat szerint a királyi kegyelem utján történt törvénye­sitésnek joghatálya csak a szülék és törvényesített gyermekekre és ezek­nek az ivadékaira terjed ki, ellenben nem terjed ki az ajya oldalrokonaira Ennélfogva felpereseknek, mint a K. B. kir. kegyelem utján törvényesített gyermekeinek törvényes öröklési joga sem terjed ki a K. B. testvérének K. E.-nek a hagyatékára. Nem állapítja meg felpereseknek ezt a jogát az a körülmény sem, hogy K. E. a válaszirat H) csatolmánya szerint a felperesek törvényesítése iránt benyújtott felségfolyamodványt aláirta, mert ebben a felségfolyamodványban a felperesek atyjának oldalrokonai*

Next

/
Oldalképek
Tartalom