Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 80. §. — Anyagi rész. 75 dékot feltételező bontó oknak egyike a másikat kizárja, azok tehát vagylagosan sem állhatnak meg egymás mellett. Minélfogva felperest keresetével mindkét irányban el kellett utasitani. (1902 szeptember 17-én 4678. sz.) 171. Felbontatott a házasság a H. T. 80. §. c) pontja alapján, mert alperes nejének eltávozta után gazdasszonyt vett magához a nélkül, hogy azt ily minőségben bejelentette, illetve részére cselédkönyvet szerzett volna és e miatt lakóhelyén a vélemények megoszlanak arra nézve, hogy az alperes ama gazdasszonyával tilos viszonyt folytat-e vagy sem ? Viszonkereset csak a különélést elrendelő Ítélet meghozatalát megelőzően terjeszthető elő. Férjes nő minden oly szándékos viselkedésével, mely erkölcsös voltát s tiszta életét súlyos gyanúba keverné, házastársi kötelességét sérti meg. (Curia 1902 október 8-án 3432. sz.) 172. A házasfelek alperes szüleinél laktak; utóbbiak és alperes azt követelték felperestől, hogy saját vagyonának kezelését alperes szüleire bizza, az engedni nem akaró felperessel pedig kellemetlenkedtek, elannyira, hogy ez elhagyta alperes szüleinek házát, alperesnő pedig férjét uj lakására nem követte, sőt Amerikába vándorolt. Evvel alperes a H. T. 80. §. a) pontjában foglalt bontó okot, vagyis a házastársi kötelesség súlyos és szándékos megszegését követte el. A kihallgatott tanuk vallomása szerint peres felek alperes szüleinél laktak s ezek és alperes azt követelték felperestől, hagy saját vagyonát engedje át kezelés végett alperes szüleinek, midőn pedig felperes ezt nem tette, vele. annyira kellemetlenkedtek, hogy a viszony felperesre nézve tarthatatlanná vált s felperes elhagyta alperes szülei házát, alperes azonban felperest uj lakására nem akarta követni. A 3707/1900, számú kérvényhez D) alatt csatolt helyhatósági bizonyitványnyal pedig az igazoltatott, hogy alperes férje nélkül Amerikába kivándorolt. Minthogy pedig a nő férjét lakóhelyére, illetőleg lakásába rendszerint követni tartozik s alperes nem is hozott fel oly okot, mely őt ettől a kötelességtől mentesithetné r alperes ellen az 1894 : XXXI. t.-cz. 80. §-ának a) pontjában foglalt bontó ok, vagyis a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértése fenforog. Tekintve tehát, hogy peres felek között kibékülést sem az ismételten megkisérlett birói békéltetés, sem az ágytól és asztaltól ideiglenes különélés elrendelése nem éredményezett s felek között a házassági viszony annyira feldultnak mutatkozik, hogy a további életközösség felperesre nézve élviselhetlenné vált: a peres felek házasságának az idézett törvényszakasz alapján felbontása indokolt. (Curia 1903 június 17-én 2574. sz.) 173. A házasság felbontása iránti perekben fennálló birói gyakorlat szerint, ha az 1894: XXXI. t.-cz. 80 §. c) pontjában meghatározott bontó ok miatt a 99. §. alapján a feleknek ágytól és asztaltól való különélése elrendeltetett, az e czélból megszabott határidőnek letelte után beadott kérvény folytán, a feleknek birói békéltetése újólag megkisérlendő és ennek nem sikerülte esetében a peres házastársakkal érdemleges tárgyalás tartandó. (Curia 1902 márczius 18-án 14. sz.)