Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

682 örökösödési perek. csak nem is hivatkoztak, nyilvánvalóan a felek kérelmén túlterjesz­kedtek az alsóbiróságok akkor, mikor a fenforgó vitás kérdéseket nem a felhozott jogalapon, hanem a felek által nem is emiitett végrendelet szerint birálták el, miért is az alsóbiróságok Ítéletének megváltoztatásával kimon­dandó volt, hogy a jelen per, a végrendelettől eltekintve, a törvényes örökklés rendje szerint birálandó el és pedig annál inkább, mivel az a körül­mény, hogy néhai L. István végrendeletének megtámadása czéljából alperesek a pert a hagyatéki eljárás során történt perre utasittatásuk daczára sem inditották meg és hogy felperes a hagyatéki eljárás menetén a végrendelethez ragaszkodott, a végrendelet szerinti öröklés megállapí­tására idokul nem szolgálhat, mivel a szóban forgó végrendelet csakis a peres felekre terjed ki és igy felperes nincs elzárva attól, hogy azt a vég­rendeletet, melyet alperesek a hagyatéki eljárás során mellőzni k.vántak és melyet e perben sem érvényesíttettek, nem létezőnek tekintse, s a házassági viszonyból származó jogát a végrendelet félretételével érvénye­sítse. (1895 márczius 26-án 271/1894. sz.) Jegyzet: A végrendelet megtámadására irányuló pérekre nézve lásd a II. R. 15. czimében foglaltakat. 634. A vérségi összeköttetésnek tanuk általi bizonyítását, a törvény ki nem zárja. (Curia 7133/1899. sz.) Jegyzet: 1894 : XVI. t.-cz. 55. §. 2. pontja: Azokban az esetekben, midőn csupán az örökhagyó leszármazói. felmenői, testvérei vagy ezek ieszármazói és házas­társa örökösödnek, ezek családi összeköttetésére nézve, — ha ez iránt kétség nem forog fenn, — elegendő a halálesetfelvétel: ha a halálesetet a jelen törvény hatály­területén és abban a községben vették fel, a melyben az örökhagyónak utolsó rendes lakába volt. Más esetekben a családi összeköttetést s^yakönyvi kivonattal vagy más teljeshitelü okirattal kell bizonyítani. 635. Az örökösi minőség igazolására a községi bizonyítvány nem alkalmas. Szegedi tábla : Az a körülmény, hogy a keresetet hagyatéki tárgyalás­meg nem előzte, a per érdemi elbírálását meg nem gátolja ugyan ; minthogy azonban felperesek, habár e részben a bíróságtól felhívást nyertek, a néhai N. András, helyesen ennek jogán néhai idősebb N. János utáni örökösi minőségüket szabályszerű családi értesítővel nem igazolták, s minthogy ennek igazolására az általuk bemutatott két rendbeli helyhatósági bizo­nyítvány elégségesnek annyival kevésbbé fogadható el, mert előzően hagyatéki eljárás nem tartatván, felperesek örökösi minősége az érdekeltek közbejötte mellett lefolytatott bármely hatósági eljárás folyamán elismerve nem lett; s minthogy végül az sem szolgál ennek bizonyítékául, hogy a saját személyükben idézett I., II., III., IV., VII., és VIII. rendű alperesek a perben meg nem jelentek s ekként ezek felperesek örökösi minőségét elismerték volna és pedig azért nem, mert ezek meg nem jelenésük folytán a perrendtartás 112. §-a értelmében a megjelent ügygondnokok védelméhez csatlakozottaknak tekintendők, ez utóbbiak részéről pedig felperesek örökösi minősége kétségbe vonatott: az elsőbiróság ítélete a per főtárgyára, vonatkozóan a felperesek örökösi minősége igazolásának elmulasztására, a perköltségre vonatkozóan pedig felperesek perveszteségére alapított indokolásánál fogva helybenhagyandó volt. — Curia helybenhagyja

Next

/
Oldalképek
Tartalom