Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Az örökös hitelezőjének jogállása. 663 tehát az örökhagyó hitelezője követelése behajtása czéljából a hagyaték birói átadása vagy az öröklési bizonyítvány kiadása előtt indit keresetet, a perbe nemcsak az ismeretlen örökösök ügygondnoka, hanem mindazok beidézendők, kik a kereset indítása előtt öröklési igényt támasztottak. Habár tehát a néhai B. V.-nek örökösei a halálesetfelvételi iv szerint a haláleset felvételénél még ismeretlenek voltak, és ebből felperes az örökösök kilétéről tudomást nem is szerezhetett; mégis a mennyiben keresetét 1894 márczius 4-én inditotta, mely időt megelőzőleg a felebbezési bíróság megállapítása szerint örökösödési igénylők már jelentkeztek, ezeket felperesnek a követelés érvényesítésénél mellőznie annál kevésbbé lehetett, mivel a hagyatékhoz ingatlanok is tartozván, az 1894 : XVI. t.-cz. 4. §-a értelmében az örökösödési eljárás az örökhagyó halálától számított három hónap lejártával hivatalból megindítandó volt, a most említett három hónap lejárta után indított keresetnél tehát, a már előzőleg jelentkezett örökösökről tudomást szerezhetett. Minthogy pedig ezek ellenére felperes keresetét a már tudvalevő örökösökül jelentkezők mellőzésével egyenesen az ismeretlen örökösök ügygondnoka, mint egyik alperes ellen irányozta, az ismeretlen örökösök ügygondnoka a már akkor tudvalevő öröklési igénylőket a perben már jogszerűen nem képviselhette, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, .hogy a S. E. T. 166. §-a és abban felhívott 27. §., illetve ennek a szakasznak 4. pontja értelmében a fenforgó és hivatalból is figyelembe veendő pergátló akadálynál fogva az elsőbiróság ítéletét feloldotta és az eljárást az ismeretlen örökösök ügygondnoka ellen illetőleg megszüntette. De ugyanez a pergátló akadály áll fenn a kir. kincstár, mint másodalperesre nézve is, mert a mennyiben tudvalévő örökösök jelentkeztek, ezeket a kir. kincstár képviseletében a kir. kincstári jogügyek igazgatósága nem képviselheti, mivel a szent korona öröklési igénye csak az esetben áll be, ha egyáltalában sem törvényes, sem végrendeleti örökös nincsen ; a kir. kincstári jogügyek igazgatóságával szemben is tehát nem a kereset elutasításának, hanem a fentebb kifejtett pergátló akadálynál fogva az ítélet feloldásának és az eljárás megszüntetésének van helye. (1899 szeptember 26. I. Gr. 285/1899.) 587. Az örökös hitelezői az örökös örökrészére az örökség megnyílása után érvényesen szerezhetnek jogokat. Curia: Az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §-a értelmében a végrendelet a szükségörökös kötelesrészét, hacsak az idézett szakasz utolsó bekezdésében emiitett kitagadási okok fenn nem forognak, nem érintheti s ennélfogva a kötelesrész a szükségörököst érvényes végrendelet létében is törvénynél fogva megilleti, a melyről az örökhagyó halálával a végrendelet daczára szabadon rendelkezhetik s a melyre harmadik személyek érvényesen jogokat szerezhetnek. Az elsőrendű alperesnek az a kijelentése, hogy atyja végrendeletében (melyben neki semmi sem lett hagyva) megnyugszik, annak hagyatékából semmit sem követel s arról egészen, tehát az őt törvénynél fogva feltétlenül megillető kötelesrészről is, a mely szabad rendelkezése alá tartozó vagyoni érdekét képezte, minden ellenszolgáltatás nélkül a másodrendű alperes javára teljesen lemond : ez alperes irányában ajándékozást állapit meg s ez mint megajándékozott