Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
652 Kitagadás. lezettsége felpereseket mint leszármazókat terhelvén, alperes mint jelenleg erre nem kötelezett oldalrokont a hagyaték és illetve az örökösök irányában különben is megilleti az a jog, hogy az örökhagyó által is a dijazandónak elismert tartási, ápolási és gondozási költségét követelhesse ; e tekintetben pedig, ha a hagyaték vitatott értéke felperesek előadásához képest 261 frt 18 krban fogadttanék is el, a per adataihoz és ahhoz képest, hogy örökhagyó e czimen végrendeletében 500 frtot állapit meg, alperes tartási és egyéb költségei czimén emelhető igényére nézve a hagyaték értékével túlságosan dijazottnak nem tekinthető stb. (1891 szeptember 29. 423.) 569. A pazar, könnyelmű, erkölcstelen életmód kitagadási okot képez. Curia: Tekintve, hogy örökhagyó végrendeletében a Hk. I. 52. czime alá vonható körülményt emlit fel, mint fia (a felperes) irányában tett intézkedés indokát, s ezen körülmény a kihallgatott tanuk vallomásával határozottan beigazoltatott; ezen a végrendeletben világosan kifejezett kitagadási ok, t. i. a pazar, könnyelmű és erkölcstelen életmód elejti felperest azon jogtól, hogy a végrendeletet törvényes osztályrész czimén megtámadhassa. (498/1874. sz.) 570. A „hűtlen szeretet és gorombaság" (általánosságban s az egyes tények megjelölése nélkül) kitagadási okul nem szolgál. Zilahi törvényszék : Alperesek azt vitatták, hogy felperes atyját, az örökhagyót, súlyosan bántalmazta, a mi miatt őt örökhagyó a hagyatékból kitagadta és igy törvényes osztályrészhez sem bir jogosultsággal, úgyde alperesnek nem sikerült bizonyitékot nyújtani arra nézve, hogy felperes kitagadására törvényes ok fenforog. Nevezetesen a kitagadás okául a Hk. I. r. 52. czimében felsorolt esetek szolgálhatnak és a kitagadás hatályosságához megkívántatik, hogy a kitagadás indoka a végintézkedésben felemlítve legyen. Már pedig felperes kitagadását magában foglaló végrendeletben a kitagadás indokául »a hűtlen apai szeretet és gorombaság* van felemlitve csupán, a mely ok azonban a Hk. felhivott czimében elő nem fordul. Az itt felsorolt okok valamelyikének fenforgását pedig alperesek részéről felhivott tanuk nem igazolták. (295/1903. sz.) — Debreczeni tábla 932/1903. sz. a. és a kir. Curia helybenhagyta. (4822/1903.) 571. Nem kitagadási ok, hogy a gyermek a nyilvános erkölcsiséget megbotránkoztató életmódot folytat, és az sem, hogy a gyermek az örökhagyónak sok pénzébe kerül. a) Budapesty tábla: A rendelkező részben megjelölt közvégrendeletben az örökhagyó a felperesre nézve nem hozott fel oly kitagadási okot, a mely az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §-ának utolsó bekezdésében hivatkozott I. R. 52. czime alá vonható lenne. Jelesül nem képeznek ily kitagadási okokat az örökhagyó által az emiitett végrendeletben felhozott következő körülmények, úgymint ő (a felperes) gyalázkodással, az ellenem vitt perekkel ellenem igen súlyosan vétkezett; mert a végrendeletben az, hogy az állítólagos gyalázkodás miben állott, megjelölve nincs s ezért meg sem állapitható, hogy az a