Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

644 Törvényes osztályrész. csupán az alperes javára tett ajándékozás által lett — az id. törv. szab. 8­§-a szempontjából — megsértve. Az örökhagyónak ugyanis akkor, midőn a másodrendű felperesnek 2560 frt értéket ajándékozott, maradt még 4400 írton felüli vagyona, s ha ez az örökhagyó haláláig nem kevesbbedett volna, az öt gyermeknek abból jutandott törvényes örökösödési rész fedezte volna minden gyermeknek kötelesrészét stb. (1885 márczius 11-én 5778/1884. sz.) 551. A kötelesrész kiadására kötelezhető kedvezményezettnek egyik és bármely örököse is öröksége erejéig egészen felel az elődjét terhelő s a. kötelesrész kiadására vonatkozó tartozásért. Curia: Felperesek, mint elhalt Sz. J. három leányának leszármazói, a törvényes osztályrészben történt állítólagos sérelem miatt inditják a törvényes osztályrész kiegészítése végett ugyanazon örökhagyó két életben levő fia és három meghalt fiának örökösei ellen, azonban ez utóbbiaknak nem mindenik, különben hitelesen kimutatott örökösét vonták perbe. Ebből az okból azonban a kereset el nem utasítható, mert a most emiitett három, a kereset szerint kedvezményezett fiörökös leszármazó örökösei a per adatai szerint a saját atyjuk hagyatékában már megosztoztak, azt közülök mindegyik tényleg birtokba is vette s minthogy az örökösök az örökhagyó terheiért, a minőnek itt a kötelesrész iránti igény jelentkezik,, örökségük erejéig egyetemlegesen felelősek, felpereseknek joguk volt, az állítólag kedvezményezett fiörökösök leszármazó örökösei közül egyet vagy többet perbe vonni, a nélkül, hogy ezek azzal, hogy kivülök több örökös is van, sikerrel védekezhetnének, mert a döntő kérdést csak az, képezheti, hogy a mennyiben a jogelődöt a kötelesrész kiadásának kötele­zettsége terheli, a perbe vont örökösre szállott-e a saját felmenője után olyan vagyoni érték, melyből a felmenőt állítólag terhelt követelés kielé­gíthető, a mi azonban a per érdemében eldöntendő kérdést képez. Minthogy pedig örökhagyónak a kereset szerint kedvezményezett fiai közül ketten személyesen perbe vonattak, a másik három fiúnak, az atyai hagyatékon időközben megosztozott egyes leszármazói pedig ezen perbe szintén beidéztettek és ezek mint örökségük erejéig egyetemlegesen kötelezettek, mindama kifogásokat felhozhatják, melyek az örökhagyó és az állítólag kedvezményezettek közötti jogviszony elbírálására döntő befolyással lehetnek, nincs ok arra, hogy ez a per, mely a hagyatékban való osztály létrehozását nem czélozza, jelen állásában el ne biráltassék. (1899 február 10.2704/1898. sz.) 552. A szülő és gyermek között létesített és visszterhesnek feltüntetett ügyletnek valóban visszterhes voltát harmadik személylyel szemben a fennálló joggyakorlat szerint rendesen az ügyletre hivatkozó tartozik bizonyítani, az ügyletre vonatkozó okiratok azonban egymagukban nem szolgálhatnak bizonyítékul arra nézve, hogy az azokban kifejezett vételár a szülőnek valósággal lefizettetett. (9824/1895. sz.) Curia: Családtagok között történt vagyonátruházások esetén az átadó után öröklésre hivatottakkal szemben az átvevőt terheli a bizonyítás­kötelezettsége arra nézve, hogy a szerződésben átvállalt terhek fenn­állottak, illetve hogy az abban meghatározott ellenérték tekintetében az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom