Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Törvényes osztályrész. 637 felperesnek kötelesrésze a végrendelet által is, mindezeknél fogva jelen per N. G. egyik végrendeleti örökösének perben állása nélkül is érdemben elbirálhatónak kimondatik és a másodbiróságnak ennek megfelelően hozott Ítélete helybenhagyandó volt. (1899 január 24. 2388/1898. és 1627. 1900. sz.) 539. A kötelesrész összegének a keresetben számszerűen való meg nem jelölése a kötelesrész kérdésének megbirálására akadályul nem szolgálhat. A törvényes örökrész iránt indított keresetben a kötelesrész, illetve ennek kiegészítése iránti kérelem is bennfoglaltatik. Curia : Felperesek törvényes örökséget követeltek, ebben pedig a kötelesrész, illetve annak kiegészitése iránti kisebb kérelem is bennfoglaltatik ; a kötelesrész összegéek a keresetben számszerűen való meg nem jelölése a kötelesrész kérdésének megbirálására akadályul nem szolgálhat s jelenleg annál kevésbbé, mert felperesnek ama panaszuk sgazolása czéljából, hogy kötelesrészüket a végrendelkezési intézkedések sértik, a hagyatéki javak szakértői megbecsültetését, a mi hivatalból is elrendelhető volt volna, kérelmezték s e részben csakis ez a tényállás megállapításának az egyedül megállható alapja ; az 1894: XVI. t.-cz. 47. §-a szerint felperesek az által, hogy a hagyatéki leltárt aláirták, még nem ismerték el, hogy annak minden tétele megfelel a valóságnak és mert az 1897 deczember 23-án felvett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben nem foglaltatik a felpereseknek oly határozott nyilatkozata, melynél fogva a leltári becsértéknek részükről feltétlenül való elfogadása megállapítható lenne. (1902 június 6. 2345., továbbá 4891/1901. és 7111/1892. sz. Állandó gyakorlat.) II. FEJEZET. Az ajándékozással megsértett kötelesrész. Ideigl. törv. szab. 8. és 4. §-ai közölve fentebb a 492. számnál. (Tervezet 1974. §.) 540. Kötelesrészre jogosultak létében a vagyon fele ezeké s ez a felerész sem ajándékozással, sem halálesetre szóló rendelkezéssel nem csorbítható. Curia : Az ideiglenes törvény szabály ok 7. és 8. §-ai szerint kétségtelen lévén, hogy az örökhagyó szükségörökösök létében vagyona feléről szabad rendelkezési joggal birjon ugyan, másik felerésze azonban a szükségörökösöknek jusson, minélfogva a vagyon ezen fele, mint kötelesrész a 7., 8. §§. szerint élők közti ajándékozási szerződések, sem halálesetre szóló intézkedések által nem csorbitható. Ebből folyik, hogy ajándékozások esetében a kötelesrész mindenesetre a vagyon azon értéke szerint számítandó, mely az ajándékozás idején fennállott; mert ha az ellenkező állana s megengedtetik, hogy az, ki vagyonának felét vagy nagyobb részét ajándékozások által kimerítette, a másik feléről is intézkedhessek, az utána