Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

€36 Törvényes osztályrész. kötelesrészben történt sérelem alapján meg nem támadja, lemondóttnak tekintessék, mert a jelen esetben az utóbbi részre is az ő végrendeleti öröklési joga, habár utóörökléssel korlátozotlan, kétségtelen és ezt a jogot azért, hogy a kötelesrésznek korlátlan kiadását a törvény alapján követeli, el nem vesztheti, illetőleg a peres vagyonnak utóörökléssel terhelt részét az utóörökösnak az utóörökléshez kötött feltétel bekövetkezte előtt átengedni nem tartozik, mivel II. r. alp. utóöröklése, arra a vagyonra, melyre ilyen utóörökös rendelés hatályosan eszközölhető, a végrendelet értelmében csak akkor állhat be, ha az egyenesörökös leszármazók nélkül meghal, vagyis II. r. alp. csak ebben az egy meghatározott esetben lehet utóörökös és az ő joga ki nem terjeszthető s a meghatározott idő és feltétel beállta előtt a hagyatéknak a szükségörökös által korlátlan joggal követelt részen tul megmaradó részét, csupán azért, mert a szükségörökös jogának korlátlanságát érvényesítette, mint közvetlen örökös nem követelheti, mert arra sem hivatkozhatik, hogy az első sorban hivatott örökös az örökségnek a kötelesrészt meghaladó részét visszautasította volna. (1177/1905. sz. 638. A kötelesrészben megsértett örökös kötelesrészének megítélését, a végrendelettel kedvezményezettek bármelyike ellen külön is érvényesítheti s annak, hogy igényét csak a kedvezményezettek egyike vagy másika ellen érvényesítette, csak az a következménye, hogy kötelesrészének csak az a része ítélhető meg, a mely a perbe vont végrendeleti örököst a kedvezményezés arányában terheli. (L. a Tervezet 1969—1973. §-ait.) Curia : Felperes kereseti zárkérelme szerint is a, néhai anyja N. J.-né által 1892 november 3-án alkotott végrendeletet csak annyiban kérte érvénytelennek nyilvánítani, a mennyiben kötelesrészét sérti és keresetét egyébként is nem örökrész, hanem kifejezetten kötelesrészének, valamint állítólagos kölcsönkövetelésének megfizetésére irányozta. Minthogy pedig a kötelesrésznek a megsértése a végrendeletet érvénytelenné még nem teszi, hanem csak azzal a következménynyel jár, hogy a végrendeletet a kötelesrész érvényesítésének útjában nem állhat, vagyis hogy az annyiban, a mennyiben azzal a kötelesrész sértetett, hatálylyal nem bir, következőleg a kereset is nem a végrendelet érvénytelenné nyilvánítására, hanem annyiban, a mennyiben a kötelesrészt sérti, annak hatálytalan nyilvánítására irányultnak veendő és minthogy a kötelesrészben megsértett örökös kötelesrészének aránylagos megítélését a végrendelettel kedvezményezettek bármelyike ellen külön is érvényesítheti: mert törvényes ok nincs arra, hogy vélt igényét csak ugy érvényesítheti, ha azt minden kedvezményezett ellenében keresi, annak pedig, hogy a keresetet csak a kedvezményezettek egyike vagy másika ellen irányozta, csak az lehet a következménye, hogy kötelesrészének csak az a része Ítélhető meg javára, a mely a perbe vont végrendeleti örököst a kedvezményezés arányában terheli, mely arány a perben álló felekre való hatálylyal, a többi érdekelteknek meghallgatása nélkül is megállapítható és azon arány iránt sem forog fenn kétség, a melyben másodrendű alperes a netáni hagyatéki terhet viselni tartozik és minthogy végre a kereset másodrendű alperes mint megajándékozott ellen is irányoztatott, mely irányban a per különben azon kérdéstől függetlenül biráltathatnék el, vájjon megsértetett-e