Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

470 Hitbizományi helyettesítés. hogy ennek s esetleg leszármazóinak az örökhagyó előtt elhalálozása esetében illesse, mit kétségtelenné tesz a végrendelet idézett pontjának az a további rendelkezése is, hol az örökhagyó világosan kijelenti, hogy alperest csak az esetre rendeli általános örökösnek, ha házasságukból (t. L az örökhagyó és alperes házasságából) semmi utód nem maradna. De, hogy nem is volt szándéka az örökhagyónak alperest felperesnek utóörökösévé tenni, kitűnik az előadottakon kivül abból is, hogy a végrendelet 4. pontja szerintaz é... .i uradalom és tartozékainak hitbizományi birtokába alperest, és ha újból férjhez menne, az ő netaláni gyermekeit csak az esetre hivja meg az örökhagyó, ha házasságából fiu vagy nőnembeli utód nem maradna. Ebből bizonyos, hogy a végrendelettel alperes csak mint helyettesitett és nem mint utóörökös, közönséges' és nem hitbizományi helyettesítés utján szerezhetett volna néhai L. Zs. után az ez által hátrahagyott örökségre öröklési jogot, felperes azonban az örökhagyót túlélvén s igy az a feltétel, melyhez alperesnek örökössé helyettesítése kötve volt, be nem következvén : az alperes részére rendelt helyettesítés hatályát vesztette s ugyanő a néhai L. Zs. semmiféle öröklési joggal nem bir. Midőn tehát a hagyatéki eljárás folyamán létrejött és gyámhatóságilag jóváhagyott osztályegyezségben alperes felperes elhalálozása esetére utóörökösnek elismertetett, alperesnek a még akkor serdületlen korban levő felperessel szemben s ennek hátrányára, őt meg nem illető oly jog adatott ellenérték nélkül, mely felperest és leszármazóit az öröklött vagyon feletti rendelkezési jogában akadályozza, sőt e jogát meg is semmisiti. Minthogy pedig a kiskorú vagyonára ilyen jognak harmadik személy javára ingyenes engedélyezése alakilag teljesen szabályszerű eljárás és gyámhatósági jóváhagyás mellett sem érvényes; ez osztályegyezségnek az a része, melyben alperes helyettesitett, helyesen utóörökösnek elismertetett, érvénytelennek s erre vonatkozólag a kir. törvényszék átadó végzése hatálytalannak kimondandó s az e végzés alapján bekeblezett utóöröklési jog törlésének tűrésére alperes kötelezendő volt. (52/1893. sz.) 292. Utóörökös nemcsak az örökség megnyíltakor már élő személy és megfogamzott méhmagzat, hanem meghatározott személynek még a jövőben születendő gyermekei is lehetnek. A hitbizományi helyettesités jogi természetéből folyólag a hitbizományi helyetteseknek öröklési joga csak a végrendeletbe foglalt feltétel beálltával érvényesül. Budapesti törvényszék : Felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A felek közt fenforgó jogvita az A) alatti végrendelet alapul vétele mellett döntendő el, melyet az összes érdekeltek érvényesnek ismertek el. A végrendelet második pontjában foglalt az a rendelkezés, mely szerint az örökhagyó egész vagyona, a hagyományok levonása után, az örökhagyó elhunyt nővére S. A.-nak két gyermekére holtiglani haszonélvezetül szálljon, haláluk után pedig a vagyon az említett S. A. unokáira, H.-né és P.-né gyermekeire száll, nyilvánvalóan hitbizományi helyettesítést foglal magában, a mely szerint S. A. két gyermeke mint örökös, H.-né és P.-né gyermekei pedig mint hitbizományi helyettesek jelentkeznek. Annak kiemelésével, hogy Ítélkezési gyakorlatunk szerint utóörökös nemcsak az örökség megnyíltakor már élő személy és megfogamzott méh-