Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

A végrendelet értelmezése. 453 269. Az örökhagyó akarata a lehetőség határai közt érvényre juttandó, habár örökhagyó akarata a maga teljes egészében végre nem hajtható, végrehajtandó addig a határig, a meddig azt a törvény, illetve az ezt pótló joggyakorlat megengedi. (Curia: 6453/1901. sz. Az egész határozat alább van közölve 307. sz. a.) 270. Az általános végrendeleti örökösnek öröklési joga nemcsak a végrendelkezés idejében megvolt, hanem az utóbb szerzett vagyonra is kiterjed. a) Minthogy a végrendeletben egyedül az alperes van örökösül megnevezve, ő általános örökösül tekintendő. Miután pedig az örökösre az örökhagyónak elhalálozása időpontjában létezett összes vagyoni jogai — a különösen megjelölt hagyományok kivételével — átszállanak, alperesnek, mint örökösnek, örökösödési joga a végrendelet kelte után az örökhagyó által szerzett vagy bármikép reá szállott s az örökhagyó elhalálozásakor meglevő javakra is kiterjed. (1875 február 3-án 600. sz.) b) A végrendelet félretételének alapjául nem szolgálhat az, hogy örökhagyó némely vagyonát, mely a végrendelkezéskor létezett, később elidegenitette s más vagyont szerzett, mert megneveztetett azon örökös, ki a végrendeletben elő nem sorolt vagyont örökölje s különösen, mert az általános végrendeleti örökösök nem bizonyos vagyonokra korlátoltattak. (1874 június 23. 4542. sz.) c) Mint Ítéletének indokaiban kifejtetett, helyes a másodbíróságnak az az álláspontja, hogy az aradvárosi 735. sz. tjkvben 883. hisz. alatt felvett ingatlan néhai K. Jánosnak és második neje B. Jozefin elsőrendű alperesnek közös szerzeménye, annak fele tehát közszerzemény «zimén tulajdonul most nevezett B. Jozefint illette, és minthogy ez ingatlanra vonatkozó jogait nevezett B. Jozefin C. szerint felperesre ruházta át, s erről alpereseknek is tudomásuk volt, ez ingatlannak közszerzeményül B. Jozefint illető fele részéről a most nevezettnek prökösei, s alperesek •érvényesen nem rendelkezhettek. Helyes pedig a másodbiróságnak az emiitett ingatlan közszerzeményi természetére vonatkozó álláspontja annál inkább : mert, hogy ez ingatlan a házasság tartama alatt szereztetett, ahhoz szó sem fér ; a házasság tartama alatt szerzett vagyon pedig közszerzeménynek vélelmezendő. E törvényes vélelemmel szemben annak bizonyításának kötelezettsége, hogy a házasság alatt vett vagyon szerzésébe a házasság megkötése előtt már létezett érték fordíttatott, az ezt állitőt, jelen esetben alpereseket terhelte. Alperesek azonban e kötelezettségüknek eleget nem tettek, mivel abból, hogy néhai K. Jánosnak a B. Jozefinnel kötött házassága előtt tetemes vagyona volt, nem okvetlenül következik az, hogy a szerzésre e vagyon értéke fordíttatott, hanem inkább az következtethető, hogy a szerzés a tetemes vagyon jövedelméből történt, a házastársak bármelyikének házasság előtti vagyonának jövedelméből -előállott érték pedig közszerzemény. A mi az arad városi 883. hrsz. alatt felvett ingatlan másik felerészét illeti, annak tulajdona felperes részére azért nem ítéltetett meg, mert néhai K. János Aradon 1882 augusztus 22-én első nejével közösen alkotott