Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Özvegyi jog a jászkunoknál. 427 235. A jászkun ötödik statútum 1. §-a értelmében a férj szerzeményi javaiban a nő csak akkor örökösödik, ha a férj után semmi más maradék nincsen, viszonosság azonban fenn nem áll, mert a nő szerzeményi vagyonában a férj az örökös. Budapesti tábla : Neheztelt részében helyben volt az elsőbiróság ítélete hagyandó, mert a jászkun ötödik statútum 1. §-a csakis az özvegy nőnek a férj szerzeményi javaiban való öröklési jogáról intézkedik s ingatlanok állagában az özvegy nőt csak akkor részesiti, ha a férj után semmi más »maradék« nincs, eltekintve a »maradék« szó értelmezésének kérdésétől, ezen intézkedésnek és a jászkun statútum egyéb kapcsolatos rendelkezéseinek nyilván az volt a czélja, hogy az ingatlán állaga még akkor is, ha az a házasság tartama alatt közösen szereztetett, a férj családjában, a fiág birtokában maradjon s e szempontból kiindulva, nem szenvedett kétséget, hogy midőn a statútum szerint, az özvegy nő a szerzett ingatlanokban való örökösödésére nézve ily jelentékeny korlátoknak volt alávetve, ellenben a közszerző férjre nézve abban hasonló intézkedés nem foglaltatik, sőt ellenkezőleg a férj a közszerzemény kérdésében egészen más elbánás alá esett, a mennyiben az egész közszerzeményről korlátlanul intézkedett, a statútum idézett szakasza a férjnek a nő után maradt szerzeményi javakban való örökösödésére analógia utján nem alkalmazható, következőleg jelen esetben az 1—9. rendű alperesek, mint néhai R. S. oldalrokonai a birtokban maradt férj, illetve ennek leszármazóival szemben a házasság tartama alatt szerzett kereseti ingatlanokban öröklésre hivatva nincsenek, hanem azok, a jászkun statútum fent kiemelt intézkedéséből folyólag is, a hátramaradt férj törvényes örökségét képezik. Az 5446-9. sz. ingatlan harmadik személyeknek, a 10. és 11. rendű alpereseknek eladatván, a helyett a vételár volt felperesnek megitélendő. (Curia helybenhagyja. 1885 szeptember 22. 148 sz.) Ellentétes : Lajosmizse község, a hol az örökhagyónak rendes lakása volt és a hol a kereset tárgyát képező vagyon fekszik, a volt Jász-Kunkerületekhez tartozik. A jászkun V. statútum 1. §-a értelmében az együtt kereső özvegy a közösen szerzett földben levő summából és az ingókból egy gyermekrészt követelhet. E szerint az özvegyet abban az esetben, ha közszerző volt, a közösen szerzett vagyonban nem közszerzeményi jog, hanem egy gyermekrész erejéig özvegyi öröklési jog illeti és igy a nőnek közszerzői minőségén alapuló joga az özvegyi öröklésben nyer megoldást; az ideiglenes törvényszabályok 17. §-a által pedig a volt Jász-Kun-kerületekben az özvegyi öröklésre nézve az ott fennálló szabályok hatályukban fentartattak. (1892 január 7. 6345/1891. sz.) 236. A jászkun özvegyét férje javaiból eltartás (intertentio) illeti meg. A felperes által özvegyi jogczimen érvényesített követelés megbirálásánál a peres felek illetőségi helyénél fogva, az ideiglenes törvénykezési szabályok 17. §-a által érvényében fenntartott jászkun V. statútum rendelkezései az irányadók, s a perbe vitt jog megbirálásánál az 1840 : VIII. törvényczikknek a volt jobbágyok örökléséről szóló, ren-