Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Özvegyi jog. b) A felebbezési bíróság ítéletének irányadó tényállása szerint felperes keresete készpénzben megbatározott tartásdíj fizetésére irányul, és a keresetnek az alapja az, bogy felperes férje Sz. Zsigmond szülőinek beleegyezésével nősült meg s lépett a felperessel bázasságra, továbbá, hogy felperes férje életében az alperesekkel együtt lakott és hogy felperes férje után leltárilag is felvett hagyaték maradt és igy felperes özvegyi jogon tartást követelhet. A tényállás szerint azonban felperes férjének hagyatéka az I-rendü alperes (az anya) özvegyi jogával van terhelve, tehát a felperes esetleg jogosult volna, ha özv. Sz. Péternével közös háztartásban megmaradni nem tudna, néhai férje, mint alperes leszármazó örökösének jogán az I-rendü alperes özvegyi jogát korlátoztatni és azt kérelmezni, hogy I-rendü alperes lakás és tisztességes tartásra szorittassék s a hagyatéki vagyonnak megfelelő haszonélvezete felperesnek kiadassék ; minthogy azonban felperes keresete nem irányul az I-rendü alperes özvegyi jogának korlátozására, és minthogy egyébként sem I-rendü, sem II-rendü alperes (felperes férjének oldalági örökösei) a felperesnek valamely törvény vagy birói gyakorlatnál fogva készpénzben tartási dijt fizetni nem tartoznak, helyesen döntött a felebbezési biróság, midőn felperest tartás iránti keresetével elutasitotta. (Curia : G. í. 171/1902. sz.) VI. CZIM. A jászkunok özvegyeinek hitvestársi öröklése és özvegyi joga* Ideigl. törv. szab. 17. §. A 14., 15. és 16. §§-ban foglalt hitvestársi öröklésre, özvegyi öröklésre s özvegyi jogra nézve, a jászkun kerületekben fenállott szabályok ott jövőre is zsinórmértékül fognak szolgálni ; egyéb tekintetben mindazonát az itt szabályzott öröklési rend a jászkun kerületekre is kihat. 1779. febr. 13. jász-kun statútum, ötödik statútum. (Az özvegy asszonynak jussáról.) 1. §. Az özvegyasszony, férjének halála után, ha a kereső férj másképen nem rendelkezett, annak jószágában csak ugy fog maradni, hogy abból éljen, nem pedig mint tulajdonos; ugy, hogy ha ő meghalna, vagy pedig máshoz férjhez menne, a fekvő javak azonnal a fiakra szálljanak. A mi illeti mindazonáltal a földben fekvő summát és az ingó jószágot, azokból az együtt kereső özvegy, maga jussához képest, tudniillik a fiaival és leányaival egyenlő egy porczióból szabadon rendelkezhetik: sőt ha a férj minden mag nélkül meghalna, s maga jószágáról másként nem rendelkezett volna ; az olyan esetben, a hol tudniillik semmi más maradék nincs, melyet a jószág illetne, mind az ingó, mind az ingatlan javak, az életben meg maradott özvegyre tulajdonos jussal szálljanak, ugy, hogy ő azokról szabadon rendelkezhessen. A helybeli elöljárók azonban szorosan vigyázni köteleztetnek, hogy az özvegyasszonyok férjekről maradt javaikat gyermekeiknek károkkal el ne prédálják, ha pedig prédálni tapasztalt atyának Sequestrum alá kelletik venni a jószágot. 2. §. A más rendű özvegyek pedig, a kik közt keresők nem voltak, és más házasságra léptek, a hit résznél (Dos.), a jegybe vagy házassági ajándékba adott portékáknál (res paraphernales), a szülei házaktól férjéhez vitt javaknál (ha tudniillik azok férje jószága közé elegyedtek) és a házasság ideje alatt férjek által keresett ingó javakból egy résznél egyebet az örökösöktől nem kívánhatnak ; következésképen, ha testamentumot kívánnak tenni, csupán azokról testálhatnak, a mely javak, tudniillik a hitrész, a jegy- vagy házassági ajándék, és a magával vitt jószág olyan elsőséggel birnak, hogy azokat a férjnek az özvegy által nem subscribált minden adósságai előtt ki kelletik szakajtani.