Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Özvegyi jog. 425 közt az első sorban természetben követelhető eltartásra sem felperes nem szorítható, sem alperes kötelezhető nem lévén, az elsőbiróság ítélete az itt felhozott és a benne foglalt indokoknál fogva, helybenhagyandó volt. (1901 május 23. 3975/1900. sz.) 234. A flu anyjának özvegyi joga a flu özvegyének özvegyi jogát megelőzi s e kettő találkozásánál a flu özvegyének csak eltartásra és csak annyiban van igénye, a mennyiben a flu anyjának özvegyi jpgával terhelt ingatlanok jövedelme a flu anyjának özvegyi eltartására nem szükséges. a) Jogeset: B. József elhalálozásával hagyatéka fiára: B. Ferenczre hárult, az özvegy Gr. Anna özvegyi jogával terhelten. B. Ferencz nőül vette M. Annát s 1890 ápril 27-én bekövetkezett elhalálozásáig édesanyjával : G. Annával közösen gazdálkodott az apai vagyonban. Halála után özvegye M. Anna maradt a birtokban, később azonban Gr. Anna özvegyi joga czimén igényelte néhai férje hagyatékának birtokát menyével özv. B. Ferencznével szemben. A birtok részére meg is Ítéltetett, e mellett azonban az alperes részére, özvegysége tartamára özvegyi joga alapján, az özvegyi tartáshoz való jog is megállapittatott. Szegedi tábla : Alperesnek az özvegyi tartáshoz való joga megállapittatott, mert az alperes férje: B. Ferencz, a per adatai szerint, apjának B. Józsefnek halála után egészen az ő haláláig anyjával, a felperessel közösen gazdálkodott; ennélfogva, a mennyiben a felperes Özvegyi jogával terhelt ingatlanok jövedelme a felperes özvegyi eltartására nem szükséges és néhai B. Ferencznek egyéb, a felperes özvegyi jogától ment, hagyatéka az alperes tartására nem elegendő, a fenforgó családi viszonynál fogva alperes az eltartására szükséges összegnek a kiegészítését kérheti. (3120. 1900. sz.) Curia : A mi a peres felek kölcsönös követelését illeti, alperes a felperestől elvont haszon czimén 894 forintot tartozik felperesnek megtéríteni. Ezzel szemben azonban,mint ez a másodbiróság Ítéletének indokaiban helyesen kifejtve van, felperes is tartozik az őt özvegyi joga alapján megillető javak tiszta jövedelmének azt a részét, mely az ő özvegyi igényének kielégítése után fenmarad, alperesnek;- mint fia özvegyének tartására átengedni. Felperes özvegyi igényére szükséges a lakáson felül évenként 250 forint, mit levonva néhai B. József hagyatéki vagyonának, a ház figyelmen kivül hagyásával, évi 358 forint tiszta jövedelméből, alperes tartására jut évenként — 108 forint, vagyis a kereset meginditásától f. évi július 20-ig eltelendő Í0 évre — tekintettel arra, hogy a tartásdíj annak czéljánál s ebből folyó jogi természeténél fogva évnegyedenként előre fizetendő, tehát a 10-ik évi utolsó részlet is már ez év április 20-án esedékessé vált — 1080 forint. Ez az összeg illeti meg az alperest, miből levonva a felperesnek járó elvont hasznot — 894 forintot, fizetendő felperes által alperes részére 372 korona és évenként 1901 július 20-tól özvegysége-tartamáig 216 kor. Megjegyeztetik, hogy ez Ítéletnek az 1901 július 20-ára s ezután esedékessé válandó tartásdíjra vonatkozó rendelkezésének hatálya arra az esetre, ha felperes özvegyi joga előbb szűnnék meg mint alperes özvegysége, szintén megszűnik és feléled férje B. Ferencz után törvényen alapuló Özvegyi joga az alperesnek. (1901 május 7. 678/1901. és 372/1896. sz.)