Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
Özvegyi jog. szeptember 15. 7706/1895. sz.) — Hasonló : Curia 2288/1904. sz. alatt közölve fentebb. c) Szegedi tábla : Az 1840 : VIII. t.-cz. 18. §-a szerint az örökhagyó második nejét özvegyi joga czimén az örökhagyó ősi és nem az utolsó házasság idejében szerzett vagyonából csak egy gyermekrésznek a jövedelme illeti meg az örökhagyónak az első nejétől származott gyermekeivel szemben ; tekintve most már, hogy a jelen esetben a hátramaradt özvegy (a második nő) az örökhagyónak, mint főszerzőnek, a vagyonából közszerzemény czimén 21 hold szántóföldet és ezenfelül még a .... számú házak felerészét is korlátlan tulajdonul kapta, ezeknek az ingatlan jutalékoknak tiszta jövedelme pedig, a szakértői vélemények figyelembe vételével, az özvegy eltartására is elegendő, az özvegy a tulajdonul nyert vagyon jövedelmében már megkapta az őt törvénynél fogva megillető gyermekrész jövedelmének az egyenértékét, minélfogva a felperessel szemben (a ki az örökhagyó első házasságából származó gyermek) az ennek jutott vagyonra özvegyi jogot már nem igényelhet. (5811/1898. sz. — Curia helybenhagyta. 2621/1899. sz.) Ellentétes: A második nő özvegyi joga a közszerzeményi vagyonra is kiterjed, de ebben is csak egy gyermekrész haszonélvezetéből áll. (L. a Curia 5336. 1886. számú Ítéletet fentebb.) 281. A szülő a vele egy háztartásban élt fia özvegyének eltartásáról gondoskodni tartozik. Ez a kötelezettség olyan eltartás kiszolgáltatásából áll, a minőt az özvegy férje életében élvezett. A peres felek családi összeköttetéséből, különösen abból, hogy a néhai P. G. (a felperes elhalt férje) az alperes (az anya, a kinek a felperes férje törvénytelen gyermeke volt) beleegyezésével, sőt közbenjárása folytán vette el felperest feleségül, következik ugyan, hogy alperes a felperesnek, mint vele egy háztartásban élt fia özvegyének eltartásáról gondoskodni tartozik, e kötelezettség azonban nem áll másból, mint olyan eltartás kiszolgáltatásából, minőt az özvegy férje életében élvezett. Az emiitett kötelezettség alapján tehát felperes csak azt követelheti alperestől, hogy az őt mint családtagot a szükséges lakással, élelemmel és ruházattal ellássa s ezek egyenértékéhez csak az esetben lenne jogos igénye, ha azoknak természetben kiszolgáltatását alperes megtagadná, vagy a családias együttélés ennek ténye vagy bánásmódja miatt vált volna lehetetlenné. (597/1891. sz. — Hasonlóan Curia 1883 márczius 28. 1472. sz.) 132. Sem oly tételes törvény, sem oly törvényes joggyakorlat nem létezik, mely a fiu atyját arra kötelezné, hogy a tőle külön gazdálkodott fiának az özvegyét, a fiu elhunyta után özvegyi tartásban részesítse s az atya tartási kötelezettségének megállapítására sem annyira a családi összeköttetés, hanem inkább a közös gazdálkodás bir döntő sulylyal. A fiu külön gazdálkodottnak tekintetik, bár a midőn megnősült, nejét atyjához s ennek házához vitte s ott 5% évig gazdálkodást folytattak, de utóbb a közös gazdálkodást megszüntették, elváltak s külön gazdálkodást folytattak. (Curia : 104. 1898. sz.)
