Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Özvegyi jog. Jegyzet: A Curiának az özvegyi tartás fizetési idejére vonatkozó rendelkezését tévesnek tartjuk, e határozat egyéb kijelentéseinek a helyességéhez is szó fér s részben az 57/1903. sz. fenti határozattal is ellentétben áll. 229. Az Özvegynek előre adott értékek az özvegyi jog szempontjából szintén betudás tárgyát képezik s az özvegyi jog azokra való tekintettel állapítandó meg. A jogeset az, hogy az örökhagyó után maradt a második nő, az első házasságból származó egy gyermek és 1107 korona 50 fillért tevő hagyaték. Halála előtt az örökhagyó második nejének 669 korona 50 fillérnyi értéket ajándékozott. A második nő (felperes) az 1107 korona 50 fillér hagyatékból özvegyi jogon egy gyermekrészt igényelt. E kérelmével a Curia őt elutasította a következő indokolással: Minthogy pedig 669 korona 50 fillérnek tulajdona jóval több értéket képvisel mint 888 korona 50 fillérnek (1107 korona 50 fillér -f- 669 korona 50 fillér = 1777 korona : 2 = 888 korona 20 fillér) puszta haszonvétele : felperes özvegyi igényére az örökhagyó által neki ajándékozott érték tulajdonával kielégitve van : ő e czimen semmit sem követelhet. Az a körülmény, hogy felperes az ajándékozott ingatlanokat (669 korona 50 fillér) nem özvegyi igényének kielégitése czimén kapta, a kielégités tényének megtörténtére befolyással nincs, mert az 1840 : VIII. t.-cz. 2. §-ának az a rendelkezése, hogy az előre kapott értékek a gyermekek osztályrészébe betudassanak, arra való tekintettel, hogy az idézett törvény 18. §-a szerint az ott megjelölt esetben és módon az özvegy egy gyermeket helyettesit, következésképen az osztálynál az özvegy a gyermekkel egyenlő elbánás alá esik, és hogy sem az utóbb idézett törvényszakasz, sem más törvény nem rendelkezik ugy, hogy a felpereshez hasonló viszonyban levő özvegy egy gyermekrész haszonélvezésénél férje vagyonából többen részesüljön; a hátrahagyott házastársra is alkalmazandó, mivel az ellenkező eset: t. i. ha az özvegy által előre kapott értékek betudás tárgyául nem szolgálhatnának, a gyermekek köteles részének megsértését vonhatná maga után. (1874/1903. sz.) 230. A második nő özvegyi joga nem terjed ki a vele fennállott házasság alatti közszerzeménynek elhalt férjét megillető részére. a) Curia: Az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a szerint örökhagyó özvegyét egy gyermekrész haszonélvezete csak azon javakból illethetné meg, melyek férje öröklött javait és olyan vagyonát képezik, mely nem az utolsó házasság tartama alatt szereztetvén, közszerzeménynek nem tekinthető. Az idézett törvény az özvegyi jog korlátozása alól a belsőséget és ingókat nem veszi ki. (949/1898. sz.) b) Nagyváradi tábla : Az alperes özvegy javára az örökhagyó öröklött, illetve korábban szerzett vagyonából, az 1848 : VIII. t.-cz. 18. §-ához> képest, özvegyi haszonélvezetül egy gyermekrész már meghatározva lévén s ugyan ő az ingóknak és i ingatlanoknak fele részeit közszerzemény czimén és igy sorsához mérten tekintélyes vagyont nyervén tulajdonul, a közszerzeményt képező javakból még özvegyi haszonélvezetül is részt jogosan nem követelhet.^ (3511/1894. sz. Curia helybenhagyta. 1896^