Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

özvegyi jog. 413 vételárból az árverési költség fedezését sem lehet remélni. A mi elsőrendű alperes özvegyi jogát illeti, e tekintetben a G. Péter hagyatéka felett 1886 augusztus 18-án felvett tárgyalási jegyzőkönyvben pusztán azon megállapodás történt, hogy az elsőrendű alperes özvegyi joga a hagyatékhoz tartozott ingatlanokra bekebeleztessék, a mely megállapodás az özvegyi jognak nem szabályozását, hanem csak biztositását jelenti. Ezen megállapodás tehát nem áll útjában annak, hogy az elsőrendű alperes özvegyi joga korlátoztathassék. De nem szolgálhat akadályul az özvegyi jog korlátozására az a körülmény sem, hogy felperesek perirataikban meg nem emiitették azt az összeget, a melyet elsőrendű alperes részére özvegyi tartásdij fejében fizetni hajlandók, mert az özvegyi tartásdij mennyiségének megállapitása tekintetében a biróság a felek ajánlatához kötve nincs s a felek meg nem állapodása esetén az özvegyi tartásdij mennyisége és fizetési módozata, az özvegy polgári állására és a hagyatéki vagyon tiszta jövedelmére való tekintettel, a biróság által állapitandó meg. (Curia : 1895 április 25. 4881-1894. sz.) 211. Az özvegyi jog nem korlátozható, ha oly csekély a hagyaték, hogy tiszta jövedelme nem haladja meg az özvegyi haszonélvezet törvényes mértékét. Az özvegyi jog nem volt korlátozható, mert a hagyatéki vagyon nem oly tetemes, hogy annak jövedelmei az özvegynek sorsához mért tartására szükséges költséget túlhaladnák. (Curia : 1891 február 5. 6873. 1890. sz.) 212. Az özvegyi jog netaláni megszorítása, mint az öröklési igények körén kivül eső, örökösödési per tárgyát nem képezheti. (Curia : : 12670/1892. sz. L. az 1894 : XVI. t.-cz. 81. és 3., 5. §§-t.) 213. Az özvegy haszonélvezeti joga csak az Ítélettel lévén korlátolva, ennek jogerőre emelkedéséig az özvegy az örökösnek járó örökrészét jogszerűen haszonélvezhette, attól tehát kamatot sem elvont hasznot fizetni nem tartozik. (Szegedi tábla: 1558-1899. — Curia helybenhagyja. 5125/1899. sz. — Hasonló 5008/1889. és 5949/1887. sz.) 214. Az özvegyi jog korlátozásáig az özvegy a hagyatékul maradt élelmiszerek felhasználására is jogosult. A másodbiróság Ítélete, a keresetnek 6 mm. buza, 200 liter bor, 28 véka árpa és 3 féloldal szalonna felére irányzott részeire vonatkozó, egyedül felebbezett rendelkezéseiben helybenhagyatik, e rendelkezéseinek megfelelő indokaiból s azért, mert a közszerzői jog viszonos lévén, kiterjed az nemcsak a férj, hanem a feleség vagyonának jövedelmére is ; kövtekezésképen, ha a férj vagyonának beszedett gyümölcse közszerzemény, ugyanez egyszersmind a feleség vagyonának a férj elhalálozása idejéig beszedett gyümölcse is. A 6 mm. búzára és 28 véka árpára tehát közömbös az, hogy kinek, tudniillik az örökhagyónak, vagy alperesnek a földjén termettek e ? hanem lényeges az, megvoltak-e örökhagyó