Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

414 Özvegyi jog. elhalálozása idejében ? És minthogy ezt felperesek nem bizonyitották, helyesen utasittattak el. Keresetüknek a 6 mm. buza felére irányzott részével feltétlenül és keresetüknek a 28 véka árpára irányzott részével ugyanigy voltak volna elutasitandók, de mivel alperes a másodbiróság Ítélete ellen felebbezéssel nem élt, az előnyére meg nem változtatható és mert alperes özvegyi joga alapján mindaddig, mig az korlátozva nem lett, mi csak e perben történt, a hagyatékul maradt élelmiszereknek, köztük a szalonnának felhasználására is kétségtelenül jogosult volt, azt tehát, ha a maga részére használta volna is fel, a törvényes örökösöknek átadni, illetőleg értékét megtériteni nem tartoznék. Ugyanez áll az örökhagyó halála után beszedett s igy a hagyatékhoz nem is tartozó 200 liter borra is. (Curia :. 1903 január 7. 660/1902 sz.) 215. A volt jobbágy özvegye kiházasitásí követelni nincs jogosítva. A volt jobbágy özvegyére nézve az özvegyi jogot az 1840. évi VIII. t.-cz. 16—19. §§-ai szabályozzák, az 1840 : VIII. t.-cz. 16. §-a pedig a mag nélkül elhalt jobbágy özvegyének özvegyi jogát az illő özvegyi tartásban állapítja meg s e szerint az özvegy elhalt férjének vagyonából ennek örökösétől kiházasitást követelni nincs jogosítva. (Curia : 2803/1903. sz.) Jegyzet: A nemes ember özvegyének kiházasitásí költségére lásd Trip. I. 67 2. §-át. A Curia, mint legfőbb Ítélőszék, 1877 márczius 27-én 2606. sz. a. kelt ítéletében kimondotta, hogy »a férjhez ment özvegynek kiházasitásí költséget férje örököseitől követelni joga van«, de e határozatból nem tűnik ki, hogy az illető özvegy milyen rendű férj özvegye volt. Ugyanez áll a Curia következő határozatára is : Az özvegyet özvegyi, joga alapján férje hagyatékából és annak jövedelmeiből az ujabb férjhezmenetel esetére járó kiházasitáson felül, csakis a hátramaradt leszármazók nevelési és tartási költségeinek, a vagyon értékének s elhunyt férje polgári állásának figyelembe vételével meghatározandó lakás és tartás illeti meg. (1896 G. 20. sz.) Lásd még a 4339/1883. sz. határozatot is fentebb. 216. A korábbi erdélyrészi jog értelmében is az özvegy férje jogának teljes haszonélvezetében maradt, mert a hitbéren kivül őt illő tartás is megillette. Curia: Azon a sérelmezett felperesi elutasításra alapul szolgált indok, mintha az özvegyet csupán a hitbére illette volna meg özvegyi jogán, az özvegyi jogról szóló világos hazai törvények által meg van czáfolva, meg különösen a perben többször idézett Appr. Constitutiók 3. r. 25. czime által is, mely szerint az özvegy hitbérén kivül férje jószágainak mennyiségéhez képest illendő tartást is követelni jogositva volt. Habár az idézett törvény szerint jogositva voltak is az elhalt férj vérszerinti örökösei az özvegyi jog korlátozását követelni, mig azonban e korlátozás a rendes törvény utján nem eszközöltetett, az özvegy, erdélyi jog és joggyakorlat szerint is, férje jogának teljes haszonélvezetében marad. Ezen az ősiségi nyiltparancs által is fentartott özvegyi jog korlátlan birtokában volt gróf T. József né s birta és használta a keresetben elősorolt jószágokat egészen 1885 szeptember 28-án történt haláláig. Mint azon jószágok birtokosát pedig, nevezett özvegyet a kérdéses birtokok összes járulékai és igy minden hasznai, jövedelmei és azok sorában a vesztett