Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
412 Özvegyi jog. A periratokból kiderül, hogy Sz. E., mint a néhai Sz. S. leszármazója, az atyja után őt illető örökösödési jogát férjére, a felperesre átruházta és miután ez az átruházás az örökösnek arra a jogára is kiterjed, melynek alapján az özvegyi jognak megszorítását kérheti, alperes kifogásának elvetésével, felperes kereseti jogát megállapitani és a másodbiróságot, mely kizárólag a kérdéses jognak át nem ruházhatása indokából utasitotta el a felperest, uj Ítélet hozatalára utasitani kellett. (Curia : 6959/1899. sz.) 208. Az özvegyi jog korlátozásánál a közszerzemény valamint az is tekintetbe veendő, hogy özvegyi jogon haszonélvezi-e az özvegy valamely gyermekének örökrészét. "Szegedi tábla : B. János részére kiadandó örökrész tekintetében özv. B. G.-né özvegyi joga korlátozandó s ennek folytán a most nevezett özvegy annak a tűrésére kötelezendő volt, hogy ez az örökrész az ő özvegyi jogára való tekintet nélkül adassék ki a hagyatékból, mert a többi örökös beleegyezett abba, hogy a nekik jutott örökrészek a nevezett özvegynek a haszonélvezetében maradjanak, e haszonélvezetnek értéke pedig a közszerzemény czimén megitélt ingatlanok jövedelmére is tekintettel az özvegy eltartására elegendő. (1558/1899. — Curia helybenhagyja. 5125/1899. sz.) 209. Az özvegyi jog mérvének megállapításánál az elhalt férj személyi állapota az irányadó. — Hajdúk özvegyeinek özvegyi joga. Az özvegyi jog mérvének megállapításánál az elhalt férj személyi állapota irányadó; minélfogva az 1840: VIII. t.-cz. rendelkezése e tekintetben csak a nemesekre, a honoratiorokra s azokra nem alkalmazható, a kikre nézve az ideiglenes törvényszabályok fentartattak, másokra ellenben az 1840 : VIII. t.-cz. 19. §-a értelmében ezen törvény rendelkezései akkor is kiterjednek, ha kiváltságos helyeken laknak. — Alperes (a ki az örökhagyó hajdúnak második neje volt, s az örökhagyó első házasságából öt gyermek maradt hátra) özvegyi joga tehát az 1840 évi VIII. t.-cz. 18. §-a értelmében helyesen állapíttatott meg a hagyaték 1IQ része haszonélvezetében, mert alperes nem is állította, hogy elhalt férje egyénileg nemes rendű volt, hanem csak azt, hogy testületileg nemesi előjogokkal biró hajdúkhoz tartozott. (Curia : 4178/1902. sz.) 210. Az özvegyi jog korlátozásánál, illetve az özvegyi tartásdíj menynyiségének megállapításánál a bíróság nincs kötve a felek ajánlatához s a tartásdíj mennyiségét és fizetési módozatát az özvegy polgári állására és a hagyatéki vagyon tiszta jövedelmére való tekintettel állapítja meg. A másodbiróság Ítéletének az a része, mely szerint elsőrendű felperes a házra és a pinczére vonatkozó vagyonközösség megszüntetése iránt keresetével elutasittatott, azért hagyatott helyben, mert elsőrendű alperest a férje hagyatékához tartozó házban özvegyi jogon lakás illeti; a házat tehát vagyonközösség megszüntetése czéljából árverésen eladatni nem lehet. A pincze pedig a hagyatéki leltárban és osztályegyezségben értéktelennek lévén kitüntetve, az azért netalán nyerhető