Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

özvegyi jog. 409 200. A házasfelek a nő özvegyi jogának a terjedelmét egyezségileg szabályozhatják, s ez esetben a férjét túlélő nő a térj örököseitől özvegyi jog czimén csak a részére egyezségileg meghatározott szolgáltatások teljesítését követelheti s viszont a férj örökösei a nő részére özvegysége idejére egyezségileg biztosított szolgáltatásokat teljesíteni tartoznak, hacsak az által törvényes osztályrészük nem sértetik. A férj és neje között az özvegyi jog szabályozását tartalmazó jogügylet egyszerű élők között kötött jogügylet, melynek érvényességéhez az 1874: XXXV. t.-cz. életbelépte előtt, külalak tekintetében, a felek megegyező akaratának kijelentése minden különös alakszerűség nélkül elégséges volt. (Curia : 1903 október 1. 5545/1902. sz.) 201. Az özvegy nem érvényesítheti özvegyi jogát akkor, ha a végrendeleti hagyományt elfogadta s e hagyomány értéke özvegyi jogának értékével felér. A mi az alperes (özvegy) által követelt hitbért és özvegyi jogot illeti, ahhoz, hogy alperes 40 frt hitbért s özvegyi jogot, a hagyatéki javakból egy gyermekrésznek haszonélvezetét, a törvény alapján jogszerűen követelheti, szó sem férhet ugyan ; minthogy azonban az özvegy az emiitett czimeken csak akkor támaszthat követelést, ha arra nézve a férj végrendelete alapján kielégitést nem nyer és minthogy alperes a részére tett hagyomány értékében ugy hitbérre, mint özvegyi jogára fedezetet nyert: ugyanő hitbérét és özvegyi jogát külön követelni annál kevésbbé jogosult, mert az örökségre bármi czimen érdekeltek a végrendeletet vagy elfogadni vagy visszautasítani tartoznak s egy érdekeltnek sem áll jogában annak rá nézve kedvező rendelkezést elfogadni s e mellett törvényen alapuló külön igényt érvényesíteni. Alperes pedig férjének végrendeletét elfogadván, az abban részére tett hagyománynyal a hagyaték ellen támasztható minden igényére kielégítettnek tekintendő ; de a hagyománynyal, ugy hitbér, mint özvegyi jogi igényére ki is van elégitve. Mert járna neki hitbér fejében 40 frt s özvegyi jog fejében az örökhagyó után az időközben elhalt méhmagzattal együtt, ki az apa után ismét örökölt, három gyermek maradván, 742 frt 45 kr. érték x/4 részének 185 frt 61 krnak haszonélvezete ; kap pedig összesen 242 frt 45 krt teljes tulajdonjoggal, tehát többet, mint a mennyit a törvény alapján követelhetne. (Curia: 1892 április 28. 4651/1891 sz.) 202. A ténylegesen elváltán élő nő, ha máskülönben meg is illethetné őt az özvegyi jog, ezt nem érvényesítheti az esetben, ha a tényleges elválás alkalmával vagyonbeli követelésére nézve férjével kiegyezett, vagy azokról lemondott a nélkül, hogy férje halála esetére az özvegyi jogot, mint a házassági viszony következményét, fentartotta volna. Curia : Az ideiglenes törvényszabályok által érvényükben fenntartott hazai törvények és törvényes gyakorlat szerint a nőt, ha férjétől törvényesen elválasztva nincs, még tényleges különélés esetében is az özvegyi jog rendszerint megilleti ugyan, s a tényleg különélő, de törvényesen el nem választott nő özvegyi jogát rendszerint csak abban az esetben veszti el, ha férjét hűtlenül hagyta el s a tényleges különélésre