Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

398 özvegyi jog. 179. A férjnek leszármazók hátrahagyása nélkül bekövetkezett elhalálozása esetében özvegyét az egész hagyatékra kiterjedő haszonélvezeti jog illeti meg. Ez esetben az özvegyi jog senki által sem korlátozható. Az özvegyi haszonélvezetre vonatkozólag helyesen mondta ki a másodbiróság, hogy az leszármazók hiányában az egész hagyatékra kiterjed; tekintve azonban, hogy az özvegyi haszonélvezet tárgyául szol gáló s első- és másodrendű alperesnek oldalági öröklés czimén megitélt ingatlanok értékéből az a 400 frt, melyért örökhagyó T. János az ősi ingatlanokat magához váltotta s a melyet ő a közös apa, néhai T. Péter hagyatékában 1878 április 13-án felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint harmadrendű alperes halála után két év alatt kamat nélkül lefizetni köteles volt, nem képez nevezett T. János után örökséget, ez értéknek élvezésére tehát felperesnek özvegyi joga ki nem terjed és tekintve, hogy a hagyatéki ingatlanok csakis e 400 forinttal terhelten képeznek ági vagyont, azokban tehát első- és másodrendű alperest csakis e tehernek átvállalásával, illetve akként illeti meg az öröklési jog, hogy az örökség átvétele idejében a hitelező és adós bennük egyesülni fog : egyrészről a szóban forgó 400 forintnak kifizetésére felperes nem kötelezhető, másrészről felperesnek sincs annak haszonélvezetére jogos igénye, hanem annak az esedékesség időpontjától járó törvényes kamatát első- és másodrendű alperes részére mindaddig fizetni tartozik, mig az ingatlanokat, melyeket a 400 forint terhel, haszonélvezi. (Curia 1893 január 11. 1153/1892. sz.) 180. Az özvegyi jog kiterjed az előörökösnek utóörökléssel terhelt vagyonára is. B. Bálintné a fiának, alperes férjének hagyományozott vagyonra nézve ugy intézkedett, hogy fia magnélküli elhalálozása esetére annak vagyona leányáé, a felperesé legyen. A fiu gyermek hátrahagyása és végrendelkezés nélkül halt meg, özvegyétől a leány, utóöröklési joga alapján, az ingatlanok kiadatását kérte. Ezzel a kérelmével, mint időelőttivel elutasittatott; mert alperes férje a neki hagyományozott ingatlanokat nemcsak haszonélvezeti, hanem tulajdoni joggal birta, az özvegy nőt pedig férje vagyonában az özvegyi jog törvényesen megilleti s annak korlátozására csak a leszármazó utódok vannak jogositva. Curia: Helybenhagyja indokainál fogva és azért, mert alperesnő, mint mag nélkül elhalt férje özvegyének illendő tartásáról végrendeletileg gondoskodva nem lévén, őt az 1840 : VIII. t.-cz. 16. §-a értelmében, mig él és férje nevét viseli, annak minden ősi javaiban haszonélvezeti jog illeti, mely özvegyi jog a felperes javára történt utóörökösödési intézkedés által sem volt megszorítható. (1876 márczius 14. 1753. sz.) 181. Az előörökös özvegyének özvegyi joga az utóörökléssel terhelt vagyonra ki nem terjed. Felperes férjének apja, néhai A. M., az ellenirathoz mellékelt végrendeletében összes ingó s ingatlan vagyonának felét akként hagyta fiára A. V.-ra, hogy ennek elhalálozása után a vagyonokban A. G., illetve leszármazóit A. V. utóörököseiül rendelte. Az, hogy most nevezett A.