Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Özvegyi jog. 399 V.-nak más vagyona nem volt, mint a mi apja végrendelete alapján reá szállott, a peres felek közt nem vitás ; minthogy azonban az utóörökös, az örökhagyó végrendelete alapján, a saját és nem az előörökös jogán örökösödik, e vagyon nem képezi A. V.-nek hagyatékát, hanem az, a most nevezett elhalálozásával közvetlenül A. M.-ról ennek végrendelete alapján — az abban foglalt korlátozással — másodrendű alperesre szállott. A. V. e szerint vagyon hátrahagyása nélkül halván el; tekintve, hogy az özvegyet özvegyi joga alapján csakis férje vagyonának haszonélvezete illeti meg : nem létezik olyan vagyon, mely felperesnő özvegyi haszonélvezetéül szolgálhatna; keresetével tehát a másodbiróság által annyival inkább helyesen utasíttatott el, mert A. M. végrendeleti intézkedése A. V. részéről, ennek gondnoki hatósága által elfogadtatván és foganatba is vétetvén: azt felperes férje kötelesrészének megsértése miatt megtámadni nem jogosult. (Curia 1895 január 8. 11759/1893 sz.) 182. Az özvegyi jog nem terjed ki az örökösnek előre kiadott érték hasznaira. A beszámítandó érték nem képezi a hagyatéknak alkatrészét, az özvegyi jog pedig csak a tényleg hagyatékot képező vagyoni értékre gyakorolható, az tehát nem terjedhet ki a hagyatéknak alkatrészét nem képező, előre kiadott értéknek hasznaira. (Curia : 1896 április 8. I. O. 212. sz.) 183. Győri tábla : Az özvegyi jog a kötelesrészt nem terheli. A felperesnek kötelesrészre szorítása folytán tehát a végrendeletnek az a rendelkezése, hogy felperes az özvegynek tartás fejében évenkint 300 forintot fizessen, hatályát vesztette. (2851/1903. — Curia helybenhagyja. 756/1904. sz.) L. erre a kötelesrész fejezetét. 184. Az örökhagyó személyes gyógyszerészeti jogositványa az örökhagyó hagyatékát nem képezvén, özvegyi jognak sem tárgya. Az 1876 : XIV. t.-cz. 132. §-a értelmében a személyes gyógyszerészeti jogosítvány haszonélvezete a személyes jogú tulajdonos elhunytával az özvegyre, illetve az özvegynek újra férjhezmenetele vagy elhalálozása esetén a gyermekek nagykorúságáig ezekre szállván át: önként következik, hogy a mennyiben a gyógyszertár a férj halála után haszonbérbe adatik, a haszonbér is nevezetteket illeti s ebből az elhalt személyes jogú julajdonos hitelezői követeléseik törlesztését nem igényelhetik. (Curia : 1883 október 25. 4765. sz.) 185. Ha a nő férjével a tényleges elválás ezéljából kiegyezett vagyonbeli követeléseire s az egyezségi okiratban magát férje vagyonából kielégítettnek nyilvánította, a nélkül, hogy férje halála esetére özvegyi jogát mint a házassági viszony következményét fentartotta volna : ily esetben a nő férjének elhunytával özvegyi jogon férje hagyatékának haszonélvezetét nem követelheti. (Curia: 1882 deczember 6. 4390. sz.)