Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

396 özvegyi jog. (az özvegy, kitől az örökhagyónak gyermeke nem is volt) az örökhagyó halála után L. J.-vel vadházasságban él, ettől törvénytelen gyermekei születtek s igy erkölcstelen életet folytat. Tekintve azonban, hogy nincs olyan törvény, sem gyakorlat, melynek alapján a felperes által felhozottak­nál fogva az özvegyi jog megszüntethető lenne, felperest keresetével eluta­sítani kellett. (Curia 4659/1902. Lásd még a Curiának fennebb közölt 2433/1902. számú határozatát.) b) Az a, körülmény, hogy alperes özvegysége tartama alatt törvény­telen gyermeket szült, a törvényen alapuló özvegyi jog megszüntetését még nem vonja maga után. (Curia 1891 június 2. 8410/1890. sz.) c) Az a bizonyitott körülmény, hogy alperes férje elhagyása után más férfiakkal vadházasságban élt, azzal a bizonyitott ténynyel szem­ben, hogy a házassági különélés a férj hibájából történt és hogy a férj más nővel házasságon kivüli viszonyt folytatott, az özvegyi jog elvesztésére elegendő okul nem szolgál. (Curia 5060/1897. sz.) 175. Az örökhagyó és az utána öröklésre hivatottak között létrejött vagyonátruházás az átruházó özvegyét törvényen alapuló özvegyi jogától meg nem foszthatja. (Curia 7203/1898. sz.) aj Budapesti tábla: A felperes özvegyi jogigénye megállapíttatik. Indokok : A csatolt szerződés tartalma szerint az örökhagyó a nélkül, hogy hitvestársának, a felperesnek tartásáról gondoskodott volna, halála előtt összes vagyonát gyermekeire ruházta át s ez által a felperest özvegyi jogának az érvényesítésétől megfosztotta. Minthogy azonban ez a vagyonát­ruházás egyedül a holtig való tartás kikötése mellett eszközöltetvén, állandó birósági gyakorlat szerint vissztehernélküli vagyonátruházásnak vagyis ajándékozásnak tekintendő, minthogy továbbá alpereseket, mint az örökhagyó örököseit az ajándékba kapott vagyon értéke erejéig, a fel­perest megillető özvegyi jog is terheli és ez az özvegyi jog a V. rendű alperesnek, mint az elhalt egyik megajándékozott örökös életben levő hitvestársának özvegyi jogát megelőzi és minthogy végre az a körülmény, hogy a házastársak a férjnek elhalálozása időpontjában együtt nem éltek, az özvegyen maradt felperest törvény által biztosított özvegyi jogától meg nem foszthatja, mert azt a jogot rendszerint csakis a törvényesen elválasztott és birói Ítélettel vétkesnek nyilvánitott nő veszti el: ezeknél fogva felperes özvegyi jogainak megállapítására vonatkozó keresetével elutasitható nem lévén . . . (3387/1901. sz.) — Curia helybenhagyja indo­kolása alapján és azért is, mert felperesnek a férje házától eltávozását mostoha fia okozta és a visszamenni kivánó felperest mostohafia uta­sította ki a házból, távolléte tehát hűtlen elhagyásnak nem minősíthető, és mert nincs bizonyítva, hogy felperes az özvegyi jogra érdemetlenné vált. (1902 június 24. 2950/1902. sz.) b) Alpereseket, (az örökhagyó unokáit, a kikre vagyonát az örök­hagyó átruházta) mint különben is vélelmezett örökösöket, az ajándékba kapott vagyon értéke erejéig, a felperest törvényesen megillető özvegyi jog is terheli. (Curia 187/1897. sz.) c) A szülő által gyermekére visszteher nélkül átruházott vagyon rendszerint egyenlő tekintet alá esik azzal a vagyonnal, a mely a leszár­mazóra öröklés utján szállott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom