Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

A felmenők és oldalág ak öröklése. 379 154. A hagyatéki érték az öröklött vagyon értékét meg nem üti, miért is a tisztán ági vagyonnak tekintendő hagyatékban a felperes (egyik szülő), az 0. B. É. 10. §-ának második bekezdése értelmében, ama érték arányában örököl, a mely tőle hárult az örökhagyóra. (Curia 2690/1898. sz. Lásd az egész határozatot köteles résznél.) 155. Az örökhagyó tartozása első sorban a szerzeményi vagyont terheli, és csak a mi ebből ki nem telik, az fedezendő az ági vagyonból. aj A mi a 120 forint adóhátralékot illeti, igaz ugyan, hogy I—Vrendű felperesek a hagyatéki ügy tárgyalásáról 1897 január 5. napján -felvett jegyzőkönyvben a hagyatéki leltár II. 3. tétele alatt foglalt 120 frt adóhátralék fennállását beismerték, azonban ennek számításba vételét, ugy a hagyatéki, mint a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben, mint peradataikban is ellenezték. Az ellenirathoz 6. sz. a. csatolt adókönyv szerint a 120 frt adóhátralék az alperes és örökhagyó közös adótartozásából származik s alperes azt, hogy ebből az adóhátralékból az örökhagyót mennyi terhelte, ki nem mutatta. De ettől eltekintve is, az örökhagyónak, mint kiskorúnak a vagyonát alperes használta, következésképen az adót a vagyon jövedelméből ő tartozott megfizetni s ha ezt elmulasztotta, azért felelősséggel tartozik. A hagyatéki leltár II. 3. tétele alatt felszámított 120 frt adóhátralékot tehát I—V. rendű felperesekkel szemben hagyatéki teherül megállapítani nem lehetett. Szerzett vagyont az az értéktöbblettesz, a melylyel a hagyatékhoz tartozó vagyon értéke, a tartozások levonása után, az ági vagyon értékét meghaladja. Ebből önként következik, hogy az örökhagyó tartozása első sorban a szerzett vagyonból elégítendő ki s csak a mi ebből ki nem telik, az fedezendő az ági vagyonból. Olyan esetben tehát, midőn az ági és szerzett vagyonban különböző személyek örökösödnek, az az egyén, a ki a szerzett vagyont örökli, a hagyatéki terhet nem öröksége arányában, hanem egész öröksége erejéig köteles viselni, s minthogy alperes az örökhagyó hagyatékához tartozó vagyonból, szerzett, vagyon fejében, 47 frt értéket örökölt, általa a 257. frt 35 kr. hagyatéki tehérből 47 frt viselendő. Alperes a hagyatéki teherből, mint az az elsőbiróság ítéletének indokaiban helyesen kifejtve van, 57 frt 35 krt, vagyis10 frt 35 krral többet fizetett meg, mint a mennyit az általa örökölt vagyon értéke tesz ; ez a többlet tehát I—V. rendű felperesek által alperesnek megtérítendő. Ezen összeghez a szőlő 301 frt 55 kr. felújítási értékét hozzáadva, az alperes összes követelése I—-V. rendű felperesek ellen 311 frt 90 krt tesz. (Curia 1899 október 3. 1476. Most már állandó gyakorlat.) bj A hagyatéki terhet képező gyógyitási és temetési költségek első sorban az örökhagyónak szerzeményéből és csak ennek elégtelensége esetén elégitendők ki az öröklött vagyonból. (Curia 1903 február 4. 1827/1902. sz.)