Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Hitvestársi öröklés. IV. OZIM. Hitvestársi öröklés (successio conjugalis). H. K. I. R. 48. czim mivel némely ur és nemes a közszolgálatokkal jogszerűen szerzett fekvő jószágokról és birtok jogokról szerkesztett egyszerű vagy kiváltságos adománylevelekbe feleségének nevét is beszokta tétetni és iratni, azért kérdezzük másodszor: vájjon, ka a férj örökösök hátrahagyása nélkül hal el, az a rész, mely őtet az ilyen fekvő jószágokból és birtok jogokból megillette, feleségére háramlik-e, minthogy ez az asszony a férjnek nem testvére, hanem csak hitvestársa vagy felesége volt; és megforditva, ha a feleség hal meg örökösök hátrahagyása nélkül, vájjon az ő része a férjre száll és háramlik-e 1 Mond hogy igen. I. §. Mert habár a férj az asszonynak és az asszony a férjnek vérségi származás .szerint nem testvére és nem is tartjuk annak, mégis a testi egység és kapocsnál fogva -a testvérnél többnek tekintjük őt, mert már az evangélium tanúsága szerint is : nem két, hanem egy testet tesznek ők ; a testvér pedig más test. 2. §. Ugyanezért a test egységénél és kötelékénél fogva, az előbb mondott •esetben joggal háramlik a férj birtokrésze a feleségre, és viszont a feleségé a férjre. 5. §. És a vásárlott fekvő jószágokról is ugyanezt kell tartanunk, ha a vásárról vagy ideiglenes átruházásról szóló levélbe a feleség nevét beiktatták, tudniillik, hogy &z egyik félnek magvaszakadtával azok az érintett módon a másikra fognak szállni. H. K. I. R. 98. czim: Továbbá a gyermekek és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt férjnek összes ingó javai, bárminemüek is legyenek és akárhogy is nevezzük -azokat, feleségére haramiának. 1687 : XI. t.-cz. : Továbbá a házasfelek közt az igazsággal összeférőnek s egyezőnek latszik az is, hogy tudniillik, midőn a férj örökösök s végrendelet nélkül költözik el e világból, az összes fekvő jószágai, melyeket zálog czimén szerzett és nyert, valamint .a Hármaskönyv első része 98., 99. és 102. czimeinek erejénél fogva, bárminemű és fajú ingóságai is, az őt túlélő feleségére háramlanak, ellenben ha a feleség tér gyermekek « fel vallás vagy végrendeleti intézkedés nélkül a minden halandók útjára, hasonló javai és ingóságai, sőt a csekélyebb értékűek is, nem férjére, hanem a fentebb idézett első rész 100-ik czime szerint a meghaltnak közelebbi rokonaira szállanak. I. §. Mire nézve az összes karok és rendek közakaratából végezték, hogy ilyen házastársak közt, a fentebb irt esetekben, a javakban s ingóságokban kölcsönös, viszonos és egyenlő örökösödést tartsanak szem előtt; egyenlőképen ezt kívánván •a, házastársi közösség is. 1840 : VIII. t.-cz. 8. § ha pedig egyik házastárs mag nélkül és végrendelet nélkül hal meg, minden közszerzemény az életben maradott házastársra száll. 9. §. A házastársaknak viszonos örökösödése — egyenes maradékoknak és végrendeletnek nem létében — még azon szerzeményekre nézve is, melyek a házasság •előtt szereztettek, minden egyéb örökösödést megelőz ; az ősiekre azonban soha ki nem terjed. Ideigl. törv. szab. 14. §-a : Hitvestársi öröklésnek *) a magyar törvény szerint helye van : a) szerzeményi javakban, ha leszármazó egyenes örökösök nincsenek; b) az öröklött javakra nézve, ha sem leszármazó, sem felmenő, sem oldalagos •örökösök nem léteznek. 156. A leszármazók nélkül elhalt hitvestárs után az általános (universalis) örökös a hátrahagyott hitvestárs, ezzel szemben azt, hogy ági (singuláris) öröklésnek van helye, az ági (singuláris) örökös tartozik bizonyítani. Az elsőbiróság által helyesen megállapított tényállás szerint a leszármazók és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt néhai S. A. örökhagyó a keresethez C) és D) alatt másolatban csatolt életbiztosítási kötJ) Tervezet: 1805. §. : Ha ivadék nincsen, örökös a házastárs.