Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

236 Eltartás kötelezettsége. 56. A törvényes születésű gyermekekre nézve alkalmazást nem nyerhet olyan intézkedés, mely az apának tartási kötelezettségét a gyermeknek 14 éves korára szorítja meg. (Curia 1899 július 24. 2934/1899.) 57. Elválva élő házastársaknak mindegyike köteles vagyoni körülményeihez aránylag közös gyermekük tartásához járulni. A leánygyermek ily tartást férjhezmeneteléig, s ha férjhez nem megy, 24 éves kora betöltéséig igényelhet. (Curia 1874 június 24. 5178. sz.) 58. Hogy a gyermek mily életkorában tekintendő keresetképesnek, arra megállapított jogszabály nincs, hanem minden ily perben a fennforgó viszonyok és körülmények mérlegelése mellett a biróság belátása szerint állapit ja meg azt, hogy mely időben tartja a gyermek keresetképességét bekövetkezettnek. (Curia 1902 április 18. I. G. 646/1901.) 59. Gyermektartási dij fizetésére kötelezhető nemcsak az apa, hanem, ha az apa önálló gazdaságot nem visz s a nagyapával vagyonközösségben van, a nagyapa is. Curia : A per adatai szerint felperes férjével és gyermekeikkel együtt másodrendű alperessel közös háztartásban élt s elsőrendű alperesnek magánvagyona nincs s jelenleg is atyjával közös gazdálkodásban él és igy ezen gazdaság gyarapodásában foglalkozik ; addig tehát, mig másodrendű alperes fiának az elsőrendű alperesnek, hogy ez gyermekei eltartásáról gondoskodhassék, külön gazdaságot ki nem szakit, másodrendű alperest is a tőle származó unokák eltartására kötelezni kellett; felperes tartására azonban másodrendű alperes kötelezhető nem volt, mert a per adatai szerint felperes vagyonnal bir s mert nem állittatott, hogy kenyérkeresetre képtelen volna. (1884 november 26. 7343. sz.) 60. Ha a szülők törvényesen még el nem váltak, de tartósan különválva élnek s közöttük a gyermek tartására nézve nem annak ki által való viselésének kérdése, hanem egyedül a tartási költség mennyisége a vitás, a tartási összeg megállapítása az 1877 : XX. t.-cz. 11. és 13. §-ainak rendelkezéséből folyóan nem a biróság, hanem a gyámhatóság illetőségi körébe tartozik. (Curia 1897 november 10. I. Gr. 315. sz.) 61. Hogy a törvényes házasságból származó gyermeket a szülők melyike tartsa magánál és a tartás és nevelés költségét melyikük köteles viselni, a biróság határozza meg. Curia : Az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-a szerint az iránt, hogy a törvényes házasságból származó gyermeket a szülők melyike tartsa magánál és a tartás és nevelés költségét melyikük köteles viselni, a biróság határoz és pedig tekintet nélkül arra, hogy a házasfelek közt válóper van-e folyamatban, vagy hogy ők tartósan különválva élnek. A gyámhatóság csak ideiglenesen határoz mindaddig, mig a birósági határozat jogerőre emelkedik. (1898 szeptember 20. H. 17. Ugyanigy 8/1897. Lásd alább.)