Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Eltartás kötelezettsége. 235 Curia mint felülvizsgálati biróság: A felperes által másodrendű alperes ellenében követelt gyermektartásdijat, illetőleg helyes ugyan a felebbezési biróságnak az az álláspontja, hogy a nagyszülő unokája eltar­tására csak abban az esetben kötelezhető, ha a szülők a tartás iránti köte­lességüket teljesíteni képtelenek, azonban ezen elv kimondásánál is jog­szabályt sértett a felebbezési biróság az által, hogy annak a tényállásnak megállapításába nem bocsátkozott, hogy a szülők, jelesül közülök felperes emez első sorban őket terhelő tartás iránti kötelezettségük teljesítésére képesek-e avagy nem ? A mi pedig a kiskorú gyermeknek az apával szemben követelhető tartás iránti igényét illeti, e részben a felebbezési biróság az 1877 : XX. t.-cz. 11. és 13. §-ának rendelkezése ellenére határozott akkép, hogy az apa tartás iránti kötelezettségét megállapította, de a tartási összeg meg­határozását a gyámhatóság részére hagyta fenn. Az idézett 11. §. szerint a gyámhatóság a tartási díj összegét az esetben állapítja meg, ha a tartás iránti kötelezettség nem vitás, míg ha az ez iránti kötelezettség vitás s ennek következtében az ügy birói eldöntés alá kerül, ez esetben az idézett törvényczikk 13. §-ának rendelkezésénél fogva a biróság, a midőn a kötelezettség fennállása felett határoz, ugyan­akkor a tartásdíj mennyiségét is a szülőknek e részben szintén a biróság által megállapítandó társadalmi és vagyoni viszonyaikhoz mérten, a biróság határozza meg. Szabálysértést követett el tehát a felebbezési biróság az által is, hogy elsőrendű alperessel szemben a felperes részéről követelt tartásdíj összegének megállapításába nem bocsátkozott. Mindezekre való tekintettel stb. (1897 április 23. I. G. 56.) 52. A kiskorúak ideiglenes tartása iránt az 1877: XX. t-cz. 13. §. c) pontja szerint a gyámhatóság, nem pedig a sommás biróság hivatott intézkedni. (Curia helybenhagyja 4877/1894. sz.) 53. A törvényes apa gyermekét akkor is tartani köteles, ha a törvényes feleség a házassági együttélést megszakítja és gyermekét magánál tartja. (Curia 1899 február 11. G. 550. sz.) 54. Nem létezik sem törvény, sem állandó joggyakorlat arra, hogy az apa akár kiskorú, akár nagykorú gyermekének házasságon kivül szü­letett gyermekét tartani köteles lenne s e kötelezettség a családi viszonyból kifolyólag sem állapitható meg, mivel a flu által házasságon kivül nemzett gyermekek s a flu apja közt családi viszony nem áll fenn. (1895 április 2. I. G. 13. sz.) 55. A szülőknek vagyontalan gyermekeik eltartására és nevelteté­sére vonatkozó kötelezettsége a gyermekeknek nemcsak serdült koráig, hanem esetleg azok teljeskoruságáig terjed. (Curia 1898 szeptember 7. 3207. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom