Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

234 Eltartás kötelezettsége. irat azon kitételét, hogy alperes f elhívása daczára a gyermek kiadását megtagadta, nemcsak tagadásba nem vette, sőt már keresetében is beismerte, hogy a gyermeket csak a fővárosi árvaszék rendeletére adta át, mindezekből pedig okszerűen következik, hogy felperes az alperes leányát nem dijért, hanem akár szivességből, akár mint a keresetben előadja, könyörületből, tehát ingyen vette magához : az e czimeken tett kiadásainak utólagos megtérítését sem követelheti, miért is felperes keresetével elutasitandó. (1888 június 7. 2245/1888. sz.) 49. Az apa nem kötelezhető azon ruhaáruk megfizetésére, melyeket kiskorú, de önálló keresettel biró fiának szolgáltattak ki, ha ő a megrendeléshez nem adta beleegyezését. Kir. járásbíróság: Jóllehet az apa a még nem önálló, keresetképtelen és vagyontalan kiskorú gyermeke tartásáról, neveltetéséről, ruházásáról gondoskodni s ily kiskorú gyermek részére kiszolgáltatott legszükségesebb testi ruhák áráért felelősséggel tartozik ; minthogy azonban e jogszabály a jelen esetre alkalmazást nem nyerhet; mert alperes beismerte, hogy alperes fia jelenleg már szülei gondozás alatt nem áll, hanem az önálló néptanitó, hogy az jelenleg már oly keresetforrással s jövedelemmel bir, hogy az általa rendelt ruhanemüek árát saját jövedelméből is kifizetheti ; tekintve, mikép felperes maga sem állítja, hogy alperes a ruhanemüek megrendeléséről tudomással birt volna, hogy ehhez hozzájárulását kinyilvánította volna avagy, hogy a kiszolgáltatott ruhanemüek áráért kötelezettséget vállalt volna, igy alperes a fennforgó fentérintett körülményeknél fogva jogszerűen nem kötelezhető arra, hogy a fia részére tudta és beleegyezése nélkül kiszolgáltatott és nem is a legszükségesebb testi ruháknak jelentkező ruhanemüek árát a követelt jogczimen felperesnek megfizesse. Curia: Az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben indokainál fogva és még azért is, mert felperes alperessel egy helyben lakván, módjában volt alperest a megrendelésre vonatkozó beleegyezés iránt megkérdezni és miután ezt elmulasztotta, ennélfogva kétségtelen, hogy a megrendelt ruhákat a már önálló keresettel biró fia hitelére szolgáltatta ki. (1893 deczember 1. 10360. sz.) 50. Sem oly tételes törvény, sem oly törvényes joggyakorlat nem létezik, mely a fiu atyját arra kötelezné, hogy a tőle külön gazdálkodott fiának az özvegyét a fiu elhunyta után özvegyi tartásban részesitse. (Curia 1898 május 20. I. Gr. 104.) 51. A nagyszülő unokája eltartására csak abban az esetben kötelezhető, ha a szülők a tartás iránti kötelezettségüket teljesiteni képtelenek. A gyámhatóság a gyermektartási dij összegét az esetben állapítja meg, ha a tartás iránti kötelezettség nem vitás, mig ha az ez iránti kötelezettség vitás s ennek következtében az ügy bírói eldöntés alá kerül, ez esetben a bíróság a midőn a kötelezettség fennállása felett határoz, ugyanakkor a tartásdíj mennyiségét is a szülőknek társadalmi és vagyoni viszonyaihoz mérten meghatározza. (1877: XX. t.-cz. 11., 13. §§.)