Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági szerződés. 219 ennélfogva helyesen tagadta meg a törvényszék ezen alperes abbeli kérelmét, hogy e szerződés érvénytelennek mondassék ki. (1887 november 9-én 14,287. sz. a. Curia helybenhagyja 1891 február 10-én 6156/1890. sz. a.) 1886 : VII. t.-cz. 21. §. Okirat által való bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik: . . . . b) a házastársak vagy jegyesek által egymás részére kiállított okiratoknál, a mennyiben azok mint bizonyító okiratok harmadik személylyel szemben használtatnak 23. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik: a) azon szerződéseknél, melyek a házasfelek mint ilyenek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák, akár a házasságra lépés előtt, akár azután köttettek ; b) a házastársak és jegyesek közt létrejött adás-vevési, csere, életjáradéki kölcsön, ingatlan dolgokra vonatkozó s három évnél hosszabb időre kötött bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, tartozáselismerést tárgyazó jogügyleteknél, engedményeknél, valamint általában mindazon jogügyleteknél, a melyek által egyik házastárs vagy jegyes ingatlan vagyonának tulajdonjogát vagy haszonvételét bármily czimen a másikra ruházza; c) ugyanazon személyek közötti ajándékozásoknál ingatlanokra általában, ingókra pedig, a mennyiben az ajándéktárgy át nem adatott. A házasfelek és jegyesek közötti jogügyletnek érvénytelensége esetében mindenik fél tartozik a másiknak azt, a mit tőle az érvénytelen jogügylet folytán kapott, visszaszolgáltatni, mire nézve azonban a házasfelek és jegyesek közt létrejött magánokiratok egymással szemben sem birnak bizonyító erővel. 23. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik, továbbá: a) a házástársak és jegyesek között kiállított általános meghatalmazásoknál és b) a, házastársak és jegyesek között váltóbeli kötelezettség vállalására, kölcsönvételre, tartozás elismerésére, ingatlan vagyon elidegenítésére vagy megterheltetésére, továbbá ingatlan vagyonnak visszteher melletti szerzésre és jogról való ingyenes lemondásra szóló különös meghatalmazásoknál. 197. A közjegyzői kényszer oly ügyletekre is alkalmazandó, melyek tényleg különélő és egymással válóperben is álló felek között köttetnek. A válóper folyamán kötött szóbeli magánegyezség tehát érvénytelen. (Curia 1897 1. G. 348. sz. a.) 198. Közjegyzői okirat nem kívántatik meg oly jogügylet érvényességéhez, melylyel a házasfelek nem saját, hanem gyermekeik vagyoni viszonyait szabályozzák, illetve, mely által az egyik házasfél a gyermekek javára bizonyos szolgáltatásokra vállalkozik. (Curia 1886 június 28-án 31. Dt. XV. 179. sz. a.) 199. Ezen szerződés a házasulandó felek (jegyesek) szülői közt létesült, s igy, minthogy ezen szerződés nem a házasfelek és jegyesek, hanem a jegyesek szülői közt létesült, ez érvényes és a szerződő felekre nézve minden tekintetben kötelező, jóllehet az közjegyző előtt sem köttetett, mivel a házasulandó felek (jegyesek) szülői közt létrejött jogügylet érvényességéhez az 1886 : VII. t.-cz. 23. §-a értelmében közjegyzői okirat nem kívántatik. (Vágsellyei járásbiróság 1894 deczember 7-én 12512/1893. Curia helybenhagyja.)