Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

220 Házassági szerződés. 200. A házasfelek között létrejött vagyoni átruházások érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik, a törvény rendelkezéseinek megfelelő közjegyzői okirat hiányában tehát az ügylet létrejöttét más módon bizonyítani nem lehet. (Curia 1894 május 23-án 2978/1893. sz. a.) 201. A házastársak között kötött jogügyletekre vonatkozó magánokiratokra nézve, tekintettel az 1886 : VII. t.-cz. 21—23. §-aiban foglaltakra, az 1874: XXXV. t.-cz. 81. §-ának rendelkezése alkalmazható; vagyis: az eme 21—23. §§. valamelyikének esetében létrejött jogügylet érvényessé válik s az arról készült magánokirat bizonyító erőt nyer — a fennebb idézett 81. §-nak második bekezdésében s az 1886: VII. t.-cz. 21. §. a) és b) pontjaiban foglalt korlátozásokkal — akkor, ha ez a magánokirat, eme 81. §-nak megfelelően, közjegyzői okirat minőségével felruháztatik. (3. sz. döntv. Ennek indokolását 1. Grecsák M.: Döntvénytár I. 144. 1.) 202. A házastársak és jegyesek között váltókötelezettség vállalására szóló meghatalmazásoknál a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik meg. Győri tábla: Felperes válaszában beismeri, hogy a kereseti váltón levő elfogadói aláirás nem alperestől ered, azt állítja azonban, hogy az alperes férje, H. István alperes megbizásából irta alá; s alperes tagadásával szemben az aláírásnak H. Istvántól származását, illetve azt, hogy H. István e körülményt peren kivül beismerte, K. Gusztáv tanúval, a meghatalmazást pedig az alperesnek kinált főesküvel kivánja bizonyitani. Habár a meghatalmazás érvényességéhez rendszerint alakszerűség nem kivántatik, s habár azon eseteken kivül, melyekre nézve a törvény különös érvényességi kelléket ir elő, a váltó aláirására adott meghatalmazás a váltóperben a váltóeljárás 23. §-ában emiitett esküvel is bizonyítható: a fenforgó esetben a tanubizonyiték, sem az eskü nem alkalmazható, mert az 1886: VII. t.-cz. 23. §-a értelmében a házastársak és jegyesek között váltóbeli kötelezettség vállalására szóló meghatalmazásoknál a jogügyletnek (tehát magának a meghatalmazási ügyletnek és nem csupán az arról esetleg kiállított okiratnak) érvényességéhez közjegyzői okirat kivántatik. Minthogy a törvény ezen rendelkezésével szemben a házastárs részére váltó aláirására szóval vagy magánokiratban adott meghatalmazás érvénytelen s a meghatalmazás bizonyítása is hatályosan csak közjegyzői okirattal történhetik; minthogy felperes azt, hogy alperes a vitatott meghatalmazást férje részére közjegyzői okirat alakjában állította volna ki, nem is állította, a póttárgyaláson pedig kijelentette, hogy az emiitetteken kivül más bizonyítékkal nem rendelkezik: felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. (Curia helybenhagyja 1892 május 19-én 873. sz. a. így Curia 1895 szeptember 24-én 1314/1895. sz. a.) 203. A házassági szerződés érvényességének elbírálásánál a szerződés kelte, illetve létesülése idejében fennállott jogszabályok az irányadók.