Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

218 Házassági szerződés. érvényessége és hatálya mindaddig meg nem szüntethető, a mig a házassági kötelék érvényességének, illetve felbontásának kérdése eldöntve nincs. (Curia 975/1896. sz. a.) 195. Harmadik személylyel szemben nem bir joghatálylyal a házasfelek közt ingókra vonatkozóan, jóllehet az alaki kellékek teljes betartásával, létesült ajándékozás, ha az elajándékozott tárgyak továbbra is az ajándékozó birtokában maradnak. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Házas felek közt oly ingó dolgok ajándékozása, melyekről ugyan írásbeli s alakilag a törvénynek megfelelő ajándékozási okirat állíttatott ki, azonban annak folytán az elajándékozott tárgyak továbbra is az ajándékozó birtoklása alatt maradnak s nem a megajándékozott kizárólagos használata alá tartoznak ; valamint a férj mesterségéhez tartozó s általa kezelt s folytatott üzletre nézve az a körülmény, hogy az iparigazolvány a nő nevére eszközöltetik s a férj üzletvezetőnek jelentetik be, harmadik érdekelt személyekkel szemben figyelembe nem jöhet, ugyanazért jelen esetben a férj által elvállalt tartozások kielégítésének fedezetéül az ennek timármesterségéhez tartozó ingóságok jogosan voltak lefoglalhatok. (1893 május 4-én 10,718. sz. a.) 196. A házasság felbontása esetén a vétkes férj nincs jogosítva a házassági egyezményben nyert jogokat elválasztott felesége, illetve ennek jogutódai ellen érvényesíteni, de a vétlen nőnek ezen egyezményből származó jogai fenmaradnak (?). Budapesti tábla: Helyesen utasította el a törvényszék harmadrendű alperest a kereseti ingatlanok tulajdona iránt támasztott viszonkeresetével; mert a pécsi püspöki szentszéknek jogerőre jutott ítéletével, a harmadrendű alperes és Gr. Anna házastársak elválasztása,, harmadrendű alperes férjnek bűnössége miatt, bíróilag kimondatván, harmadrendű alperes többé nem lehet jogosítva a házassági egyezményben nyert jogokat elválasztott felesége, illetőleg ennek jogutódai ellen érvényesíteni; mig a vétlen nőnek ezen egyezményből származójogai fenmaradtak. Tekintettel már most arra, hogy harmadrendű alperes neje, a B'j. házassági egyezmény tanúsága szerint, 1800 írt hozományának lefizetése mellett a babarczi 115. sz. tjkönyvben foglalt egész telek felére nézve a tulajdonjogot megszerezte és hogy a tulajdonjog, még az 1876 márczius 13-iki elsőbbségi bejegyzéssel telekkönyvileg is érvényesíttetett, harmadrendű alperesnek az érintett házassági egyezmény végpontjában biztosított ama joga azonban, hogy nejének leszármazók nélkül elhalálozása esetében ő a neje tulajdonát képező féltelket 900 frton megtarthassa, a fentidézett szentszéki ítélettel szemben elenyészettnek tekintendő, ennélfogva ő ez alapon a kereseti ingatlanra tulajdoni igényt sikerrel nem emelhet és ekként őt ez iránt támasztott viszonkeresetével a tábla is elutasitandónak találta. Minthogy pedig harmadrendű alperesnek ekként a neje és felperes közt létrejött 2-/. alatti átadási okirat megtámadására kereseti joga sincs,.