Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

A közszerzemény megállapítása. 201 Minthogy azonban a - törzsvagy ónnak, ujabb vagyon szerzés ezélzata, vagy szükség és czélszerüség indoka nélkül, egy oldalú viszteher nélküli elidegenítése esetében, annak a szerzeményből helyreállítása (redintegrálása) nem követelhető, mivel ellenkező esetben a közszerzői jog tétethetnék a közszerző-társak egyikének tetszésétől függővé: e 34 hold 1510 • -öl ingatlan a közszerzemény megállapításánál, mint meglevő veendő számításba. Ennek folytán a 103 hold 310 •-öl ingatlanok mint olyanok, melyek ugy a házasság megkötésekor meg voltak, s a házasság megszűntekor meglevőknek tekintendők, a közszerzemény megállapításánál számon kivül hagyattak, következésképen a további kérdés az, hogy I. rendű alperesnek a házasság megszűntekor a 103 hold 310 •-öl ingatlanokon kivül volt vagyona a házasság előtt létezett 9572 forint értéket meghaladja-e és mennyiben?... A kifej tettek szerint — a 103 hold 310 •-öl ingatlanságnak számításon kivül hagyásával — I. rendű alperes vagyonának értéke a házasság létrejöttekor volt 9572 forint s annak megszűntekor 14204 forint 94 krajczár, közszerzemény tehát 4632 forint 94 krajczár, a melynek fele = 2316 forint 47 krajczár,. anyjuk után törvényes öröklés czimén a felpereseket illeti. (1894 deczember 12-én 10825/1893. sz. a.) 154. A közszerzemény kiszámításánál a házasság kötésekor megvolt, de a házasság tartama alatt elidegenített vagyon a házasságkötés idejében volt értékben, az örökölt, de a házasság tartama alatt elidegenített vagyon pedig az öröklés idejében volt értékben vétetett számításba. (Szegedi Ítélőtábla 39/1900. sz. a. Curia helybenhagyja. 4824/1900. sz. a.) 155. A közszerzemény megállapításánál figyelmen kivül hagyandók az örökhagyó hagyatékához tartozó azok az ingatlanok, a melyek a házasság megkötése idejében már megvoltak, mert ezeknek az ingatlanoknak természetszerű értékemelkedése az özvegy javára nem számitható. (Szegedi ítélőtábla 39/1900. sz. a. Curia helybenhagyja. 4824/1900. sz. a.) 156. A közszerzémény létezése és mennyisége a meglevő és a házasság kötésekor volt vagyonértékek összehasonlítása által lévén megállapítandó, magától értetődik, hogy az ekként mutatkozó többletből a terhek levonandók. (Curia 6304/1899. sz. a.) 157. A házasság megszűntével a férj nejét megillető közszerzeményi vagyont csakis mint idegen vagyont kezelheti és tarthatja birtokában. Curia: A közszerzeményi vagyon a házastársaknak egyenlő arányban tulajdonát képezi, de annak kezelése s az a feletti korlátlan rendelkezési jog a házasság tartama alatt a férjet illeti meg; a házassági viszony megszűnése azonban a férj e jogainak megszűntét is maga után vonja. A házasság megszűntével tehát a férj a nejét megillető közszer-