Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

A közszerzemény kiadása. 197 a házasság fennállásának ideje alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből, akár külön üzleti vagy pénzműveletéből az származott és mert csak a házasság felbontásakor állhat be a törvénynél fogva az az eset, hogy az egyik házastársnak, illetve annak örököseinek, a másik házastárs által a házasság tartama alatt szerzett vagyonra közszerzeményi igényük lehet. Addig tehát, mig a házasság fennáll, a feleség, a mennyiben a férje ellen vezetett végrehajtás alkalmával olyan közszerzeményi vagyon vétetett foglalás alá, a melyre nézve a kezelés és rendelkezés joga őt illeti, jogosan követelheti annak a közszerzeményi vagyonnak a foglalás alól való felmentését. (1896 szeptember 4-én I. G. 160.) b) Curia: A közszerzemény fölötti rendelkezési jog a házasság tartama alatt a férjet illetvén meg, a férj hitelezője jogositva van az ily vagyonra végrehajtást vezetni s a nő, ha a külön kezelést nem igazolja, igénykeresetével ez okból elutasitandó. A • nő által emelt tulajdoni igénynél nem elégséges, hogy a nő bizonyitsa, miszerint az igényelt tárgyakat pénzen szerezte, hanem azonfelül igazolni tartozik, hogy a pénz az ő kizárólagos tulajdonát képezte. (1886 február 12-én 5343/1885. sz. a.) 143. A közös szerzemény oly tárgyaira, melyek nem a nő külön vagyona jövedelméből származnak, a házasság tartama alatt még tényleges különválás esetében is a kezelés és rendelkezési jog a férjet illeti. Kivétel csak azokra a tárgyakra foroghat fenn, a melyek rendeltetésüknél, avagy a férj akaratánál fogva a közös háztartás tartama alatt állandóan a nő használatában voltak. (Curia I. G. 421/1898. sz. a.) 144. A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását vagy biztosítását követelni. — A közszerzeményhez való jog csak az egyik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető. (Curia 41. sz. t. ü. döntvény. L. az egészet Grecsák Károly: M. Döntvénytár I. 50—52. 1.) 145. A közszerzeményi jog érvényesíthető akkor is, ha a házastársak ágy- és asztaltól választatnak el. (1894 : XXXI. t.-cz. 105. §-a: A vagyonjogi viszonyok tekintetében az ágytól és asztaltól való elválás a felbontás joghatályával bir.) Curia: Miután K. István és V. Johanna kath. vallású házasfelek & váczi püspöki szentszéknek Ítéletével ágy- és asztaltól elválasztattak, s igy az együttélés a felperes és alperes közt törvényesen megszűnt, a kereset tárgyát képező vagyoni viszony (közszerzemény) rendezése ellen törvényes akadály nem forog fenn. (1883 február 20-án 6527/1882. sz. a. Hasonlóan Curia 1886 deczember 9-én 3865 sz. a.) 146. A közszerzeményi jog a családi vagyonjog körébe tartozik, s mint ilyen nem öröklési, hanem kötelmi jogi természetű lévén, érvényesítése az 1894 : XVI. t.-czikkel szabályozott eljárás s a 84. §-on